Szatmári Noémi

Május 8-án jelentős károkat tapasztaltak a vízerőművekben, emiatt kivonták őket a termelésből – adta hírül az MTI az Ukrhidroenerho állami vállalat közleményét. 

Hozzátették, hogy „Ukrajna teljes vízerőművi generációja pusztító károkat szenvedett, a megsemmisült berendezések helyreállítása jelentős erőfeszítéseket és pénzügyi forrásokat igényel”.

Egy nappal korábban Vlagyimir Rogov, az „Együtt vagyunk Oroszországgal” nevű zaporizzsjai székhelyű mozgalom elnöke a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta, hogy az orosz erők május 8-án reggel rakétacsapásokat mértek a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsjában lévő Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőműre és egy ipari telephelyre.

Korábban Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az ország az utóbbi időben gigantikus mennyiségű energiatermelési kapacitást veszített. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója arról tájékoztatott, hogy megrongálódott a Kanyivszkei és a Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőmű, valamint a Zmijivi hőerőmű.

Az ország energiaügyi minisztériuma a Kijevi terület legnagyobb energiatermelő létesítményének, a Tripilszka hőerőműnek teljes megsemmisüléséről számolt be. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az ország teljes energetikai rendszerének több mint fele megsérült. Az ukrán Nemzeti Bank az energiarendszer nehéz helyzete miatt a villamosenergia-tarifák jelentős emelkedését vetítette előre.

Klaus Iohannis román elnök helyi idő szerint kedden Washingtonban kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra a Patriot légvédelmi rakétarendszer Ukrajnába küldéséről – adta hírül az MTI. 

A politikus azután nyilatkozott újságíróknak, hogy tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel. Németország korábban egy további Patriot üteget, Spanyolország pedig légvédelmi Patriot rakétákat ígért. Más európai országok, köztük Görögország, Hollandia, Lengyelország, Románia és Svédország szintén rendelkeznek Patriot rendszerekkel.

„Az elmúlt hetekben vita folyt arról, hogy ki küldhet Patriot rendszereket Ukrajnába. Biden elnök úr említette ezt a találkozónkon, és én azt mondtam, hogy nyitott vagyok a megbeszélésre. Meg kell vitatnom a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, hogy lássuk, mit tudunk felajánlani és mit kaphatunk cserébe, mert elfogadhatatlan, hogy Románia légvédelem nélkül maradjon” – tette hozzá.

Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést a Patriotok beszerzéséről, ami a NATO- és EU-tagállam eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződése. Az első szállítmány 2020-ban érkezett meg. Bár Romániának csak egy ilyen működő ütege van, Iohannis elmondta, hogy tárgyalások egy másik ütegről is szóltak, amely hamarosan szolgálatba áll.

Egy, a belorusz határon át illegálisan Lengyelországba belépő orosz katonát tartóztatott fel a lengyel határőrség – adta hírül az MTI. 

Az eseményről elsőként az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió számolt be szerda reggel. Az információt később Andrzej Juzwiak, a lengyel határőrség főparancsnokának szóvivője megerősítette a PAP hírügynökségnek.

A határőrség X-felületén közölték: a 41 éves oroszországi dezertőr ügyében jelenleg hatósági vizsgálat van folyamatban.