Az MSZP sem tesz különbséget a drogok között

2002.06.28. 14:31
Nem dekriminalizálná a drogfogyasztást az MSZP drogtörvényhez benyújtott módosítási javaslata. Visszavennék azonban a büntetőjogi eszközök közé az elterelést, vagyis nem függő, alkalmi fogyasztók is választhatnák a gyógykezelést a büntetés helyett. Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)munkatársa elhibázottnak tartja, hogy a tervezet nem tenne különbséget a drogfajták között.
Nem tenné büntetésmentessé a drogfogyasztást az MSZP drogtörvényhez benyújtott módosító javaslata - cáfolta a dekriminalizációról szóló híreszteléseket Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettese pénteki sajtótájékoztatóján. Az MSZP minden olyan elemet meg kíván tartani az előző kormányok drogpolitikájából, amit azok jól csináltak, így például tartja magát a nemzeti drogstratégiai programhoz is, melyet az előző ciklusban támogatásával fogadtak el a parlamentben.

Érdek-e a büntetés

Fel kell azonban mérni, hogy nagyobb érdek-e a fogyasztók büntetése, mint a társadalomba történő visszaterelésük - mondta el Juhász. Ezért az MSZP változtatna a jogszabályi környezeten, újra bevezetné az elterelés fogalmát a büntetőtörvénykönyvbe. Ennek alapján a nem függő, alkalmi fogyasztót életmód-változtató programra küldenék büntetés helyett. A Btk. a módosítás után részben visszatérne az 1998-as módosítás előtti állapothoz - mondta el ezzel kapcsolatban Juhász.

Nem tennének különbséget a drogok között

Nem támogatjuk sem most, sem a jövőben a drogok fajtái közötti különbségtételt, és nincs szó büntetésmentesítésről - tette hozzá. Az MSZP ezen felül szeretné elérni a következő négy éves ciklusban, hogy a pillanatnyilag az iskolák felében zajló felvilágosító programokba bevonják az ország valamennyi oktatási intézményét, beleértve az óvodákat is. A megelőzés lényege, hogy előbb kell találkoznia a gyerekeknek a felvilágosítással, mint a kábítószerekkel - mondta Juhász.

Rehabilitációs központok

A szocialisták rendezni kívánják a metadonos, fenntartó kezelések rendszerét is. A cél, hogy a fővárosban és a megyeszékhelyeken legyen fenntartó kezelést biztosító intézményrendszer. Ezzel elérhetnénk, hogy a függő fogyasztók se kényszerüljenek törvényszegésre - mondta a frakcióvezető-helyettes. Növelni kívánják továbbá a rehabilitációs intézmények befogadóképességét. Jelenleg 400 fő elhelyezésére van lehetőség, a férőhelyek számát a ciklus végéig 2000 főre kívánjuk növelni, ehhez 6-8 új rehabilitációs központot kellene megnyitni - mondta el az MSZP drogügyi szakértője.

Véleménye szerint új központokra igazából vidéken lenne szükség, mivel míg az utóbbi időben a fővárosban stagnál a drogfogyasztók számának gyarapodása, vidéken - ahol az intézményrendszer nem eléggé kiépült - nő.

Örülünk a rehabilitációs intézményekre és a fenntartó kezelést nyújtó központok kiépítésére vonatkozó javaslatnak, bár ezt már a nemzeti drogstratégia is megfogalmazta két évvel ezelőtt - nyilatkozta az MSZP javaslatáról az Indexnek Dénes Balázs, a TASZ munkatársa.

Cél a dekriminalizáció

Dénes elmondta, hogy fontos döntésnek tartják az elterelés lehetőségének visszaállítását, ennek hiánya volt ugyanis a drogtörvény általunk egyik legtöbbet kritizált eleme, szerinte azonban nagyobb társadalmi érdek az alkalmi fogyasztók bevonása az ellátórendszerbe, mint büntetőjogi felelősségre vonásuk.

A TASZ minden fogyasztással szembeni büntetőjogi fellépést alapvetően rossznak tart, céljuk a dekriminalizáció. Ne legyen bűn a fogyasztás, a személyes célú megszerzés és tartás - mondta el Dénes. Szükségesnek nevezte továbbá az anyagok közötti különbségtételt, hiszen a "marihuána nem azonos veszélyességü, mint a heroin".

Dénes hosszú távon elképzelhetőnek tartja a marihuána büntetőjogi szabályozás alóli kivonását. Véleménye szerint inkább a fogyasztás adminisztrációs jogi szabályozására lenne szükség. Ilyen lehetne például, ha szabálysértésnek minősítenék - vázolta Dénes, hasonlóan számos nyugat-európai országhoz, ahol a marihuána fogyasztást vagy dekriminalizálták, vagy feltételekhez kötötten legalizálták.

A TASZ bízik abban, hogy a kábítószeres jogszabályok módosítása során nem csak az elterelés, hanem egyéb, gyakran a fogyasztáshoz kötött magatartásformák szabályozását is újragondolnák. A mostani szabályozás szerint akár 5-10 éves börtönbüntetés is kiszabható egy 16 éves gimnazistára, aki társát az iskolában megkínálja egy marihuánás cigarettával - hozta fel példaként Dénes.