Jogszerű volt a Kossuth téri tüntetés feloszlatása

A tüntetés feloszlatása jogellenességének megállapítását egy magánszemély kérte a PKKB-tól, mert véleménye szerint az erőszakos rendőri fellépés sérti a gyülekezési jogot és a szólásszabadság jogát.

A bíró indoklásában elmondta, a felperes a tárgyalásokon nem vitatta, hogy előzetesen nem tudott a Kossuth téri tüntetésről, amelyet a gyülekezési törvény szerint - csakúgy mint minden ilyen rendezvényt - előre be kellett volna jelenteni.

A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezési törvény kimondja: a be nem jelentett tüntetést a rendőrségnek fel kell oszlatnia, így a Budapesti Rendőr-főkapitányság nem járt el jogellenesen, amikor ezt megtette.

A bíróság tízezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperest. Molnár Éva felperest férje képviselte a tárgyaláson, aki az ítélet kihirdetése után újságíróknak elmondta, hogy fellebbezni fognak, sőt készek a strasbourgi bírósághoz fordulni ez ügyben.

Emlékezetes, hogy 2002. július 4-én reggel a fővárosban az áprilisi választások tisztaságát megkérdőjelező, előre be nem jelentett demonstráció volt. A tüntetők autóikkal eltorlaszolták az Erzsébet hidat, órákra megbénítva ezzel a főváros közlekedését. A rendőrök délre leszorították a demonstrálókat a hídról.

A tüntetők később a Kossuth téren gyülekeztek, követelték a szavazatok újraszámlálását, a kormány távozását, a miniszterelnök lemondását. A térről az esti órákban szorította ki a demonstrálókat a rendőrség.

Az ügyben a Fővárosi Bíróság másodfokon tárgyal egy hasonló keresetet, amelyben három, a demonstráción részt vett állampolgár kérte a bíróságtól a tüntetés feloszlatása jogellenességének megállapítását.