OFF Biennále: Pénz nélkül győznék le az államot

A művészeti életben szokatlanul bátor vállalkozást hirdetett meg kedden néhány, a kortárs képzőművészet progresszív irányához tartozó szereplő. OFF Biennále néven nemzetközi képzőművészeti eseménysorozatot indítanak áprilisban. A terv érdekessége, hogy:

• Nem kérnek állami pénzt
• Állami intézménybe nem szerveznek programot
• A szervezők és a résztvevők is ingyen dolgoznak

A hat hétig tartó, több tucat helyszínre tervezett biennále ráadásul nem csak a kortárs képzőművészetről szól: a szervezők a civil szféra önszerveződését biztosító eseményként tekintenek az OFF-ra.

Önkéntesség

Bár önkéntes alapon szerveződik, a biennálét nagyformátumú eseménynek tervezik. Április végétől több tucat budapesti és vidéki helyszínen lesznek kiállítások, sőt, külföldi helyszíneket is nyitnának. A kiállítók főleg magyar művészek lesznek, de már elfogadta a meghívást 50 külföldi művész és 10 külföldi kurátor.

Ha valóban lehet ingyen munkával nagyszabású eseményt szervezni, akkor az OFF-ra érdemes lesz elmenni, mert a programfüzetben egy sor izgalmas művész és kurátor nevét láttuk, akik leginkább a fiatalabb, vagy középgenerációt képviselik.

Mindenfajta rendszer nélkül Bencsik Barnabás, a Ludwig egykori igazgatója, Mélyi József kurátor-szakíró, Szoboszlai János művészettötrénész, Székely Katalin kurátor nevén akadt meg a szemünk. A kiállítók közül Maurer Dórát, a Kis Varsót, a Societe Realiste-ot, Dan Perjocschit, Csörgő Attilát, Forgács Pétert, Csákány Istvánt, Kokesch Ádámot, Németh Hajnalt, a Technica Schweitz+Katarina Sevicet jegyeztük meg.

A nihilből akarnak kihozni valamit

Az ötletgazda, Somogyi Hajnalka kurátor a sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2013 végén találta ki, hogy nemzetközi kortárs művészeti programsorozatot indítsanak. A jó programok mellett a célja az volt, hogy ezáltal megteremtsék a hazai független és fenntartható kortárs művészeti élet alapjait.

A kurátor szerint a hazai kulturális élet fő problémája, hogy szinte teljesen állami forrásokból működik, és ezért nagyon kiszolgáltatott helyzetben van. “Az utóbbi évek történesei nyilvánvalóvá tették, hogy ez mennyire egészségtelen helyzet” - tette hozzá sokatmondóan.

“Lehet látni, hogy az állami intézményekből egyszerűen hiányzik a kortárs művészet egy része - jegyezte meg az Index kérdésére Nagy Gergely szervező, művészeti újságíró. “Az intézmények kiüresedtek, a civil önszerveződés pedig még nem indult be."

Mi ebből a nihilből akarunk kihozni valamit.

Nagy Gergely szerint nem szándékuk, hogy az esemény politikai töltetet kapjon, de sejti, hogy “külföldről is sokan azért csatlakoznak, mert tudják, hogy Magyarországon illiberális demokrácia épül.”

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a programok szervezésekor, a művészek kiválasztásámál semmilyen szerepet nem kapnak politikai kérdések.

Civil önszerveződést, ne csak művészetet

A biennále formátuma mellett is azért döntöttek, mert annak kétévenkénti rendszeressége önszerveződésre készteti az eddig szétszórt, és állami forrásoktól függő közeget. Az OFF szervezésének alapelve, hogy semmilyen állami pénzt nem fogadnak el, állami intézményekben nem lesznek kiállítások, és a résztvevők, szervezők nem részesülnek díjazásban.

Az OFF Biennálénak vannak ugyanakkor támogatói. Mivel céljuk a kulturális élet civil önszerveződése, ezért nyertek pénzt a Norvég Civil Alaptól és az OSI-tól, mondta el a sajtótájékoztatón Nagy Gergely. A segítők közt vannak magántámogatók is. Spengler Katalin, Somlói Zsolt, és az ACB galériát vezető Pados Gábor pedig a gyűjtőkörüket mozgósították az ügyben. A szervezők közösségi finanszírozási kampányt is indítanak.

A szervezők elmondták, hogy a biennále révén reményeik szerint kialakulhat az a közeg, amely képes működtetni és eltartani a hazai kortárs életet.

A mi problémáink

Somogyi hangsúlyozta, hogy nem köldöknéző eseményt terveznek:

 “A kortárs művészet nem lila köd.”

A művészet a ma érvényes problémákról akar beszélni, szabadon gondolkodva a felvetődő kérdésekről.

A biennále annak ellenére, hogy számos nemzetközileg is ismert művészt mutat be, a helyi problémákra, helyi kérdésekre helyezi a hangsúlyt, ismertette a szakmai programot Stepanovic Tijana szervező, kurátor.

Elsősorban balkáni, és tőlünk keletre fekvő művészeket hívtak meg, mivel ez a régió sok hasonló problémán osztozik. Többek közt román, szerb, bosnyák és grúz művész lesz a kiállítók közt. Stepanovic Tijana eredményként említette, hogy a biennále idejére Budapestre hozza néhány programját a kurátorok nemzetközi szövetsége, amely ekkor tartja éves konferenciáját. Ez elmondása szerint eszköz lehet arra, hogy Magyarországot bekapcsolja a nemzetközi vérkeringésbe.