További Magyar cikkek
"Köszönjük szépen, jól vagyunk, a stratégiánk jó, meg akarjuk valósítani" – jelentette ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója múlt kedden. Mosonyi György vezérigazgató ehhez képest hat nappal később a 2005-ben készült stratégia megújított, akvizíciók nélküli változatát mutatta be a sajtónak. Ebben azt számolták ki, milyen növekedési pálya áll az olajtársaság előtt, ha 2011-ig nem sikerül megvalósítani a két éve tervezett dinamikus terjeszkedést – mintegy elismerve az Index által már felvetett akvizíciós nehézségeket.
A cég igazgatósága szerint a Mol jelentős organikus növekedési lehetőségekkel rendelkezik. A társaság tervei szerint az úgynevezett EBITDA, az üzemi eredmény és az amortizáció együttes értéke 2011-ig évente átlagosan 6,5 százalékkal növekszik, és a 2006-os 2,1 milliárd dolláros szintről 2011-re 2,9 milliárd dollárra emelkedik. Bár a két szám pontosan nem hasonlítható össze, az előrejelzés impozánsnak tűnik; különösen azt figyelembe véve, hogy az akvizíciókkal is számoló stratégiában ennél csak 600 millióval nagyobb 3,5 milliárdos terv volt 2010-re. Árnyalja azonban a képet, hogy az előző stratégiában még 34 dolláros olajár szerepelt, miközben a piaci ár jelenleg is 70 dollár fölött van.
Szeretnének felvásárolni
Ennek a tervnek az elkészítésekor a Mol a 2006-os olajipari környezetet vette alapul, valamint azt, hogy a 2005-ben elfogadott stratégiából mennyit tudott megvalósítani. A vezérigazgató szerint az akkor meghirdetett 285 milliós dolláros hatékonyságjavulás időarányos részét a Mol például teljesítette az elmúlt évben.
A növekedési várakozásokat az eddigi sikeres vásárlások mellett arra alapozzák, hogy egy százhalombattai, már bejelentett beruházással 44-ről 54 százalékra nő a gázolaj kihozatali aránya, ami évi 150 millió dolláros pluszt jelent a cégnek. Emellett növelik a szénhidrogén-kitermelést nemcsak Oroszországban és Pakisztánban, hanem Magyarországon is, kihozatalt növelő technológiák növelésével. Az igazgatóság által jósolt erős készpénztermelés eredményeként a Mol az osztalékfizetési ráta dinamikus emelését tervezi, 2008-ban ennek értéke akár 40 százalék is lehet.
Az új stratégiában a Mol nem számolt a horvát INA eredményeivel, pedig a cégben jelenleg 25 százalékos tulajdona van, és korábban cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint el akarnák adni az üzletrészt. A vezérigazgató most megerősítette, hogy amint a zágrábi kormány lehetővé teszi, tovább növelnék a részüket az INA-ban, Mosonyi szerint ez is azt jelzi, hogy ennek a stratégiának az elkészítése egyáltalán nem azt jelenti: a Mol lemondott a terjeszkedésről.
Példaként említette, hogy a 2005-ben elfogadott tervben szereplő akvizícók közül már megvalósult a bosznia-hercegovinai Energopetrol megvásárlása, fejlesztik a szerbiai kúthálózatot, valamint megvásárolták a Shell romániai hálózatát, amellyel ott az egyik legjelentősebb piaci szereplővé léptek elő. A további terjeszkedésről annyit mondott, a már ismert célok, így a szerb NIS, valamint az INA további részeinek megvétele és orosz olajmezők vásárlása mellett is vannak tárgyalásaik, ám konkrétumokat nem említett.
Nem hagyják magukat megvenni
Mosonyi szerint a Mol, amely a maga méretében nagyon hatékony vállalat – főleg a feldolgozás-kereskedelem és a kutatás-termelés tevékenységeivel –, a jövőben is önálló, független vállalat lesz. Az OMV által tervezett felvásárlásról azt mondta: az osztrák cég június 25-i keltezéssel küldött levelet a Mol menedzsmentjének, amelyben felvásárlási ajánlatot tett. Ezt az igazgatóság – amint erről a hétfőn reggel a BÉT honlapján is megjelentett közlemény is tanúskodik – kéretlen és barátságtalan megkeresésnek minősítette és elutasította.
A Mol szerint az OMV-együttműködés nem jelentene vonzó üzletet vagy értéket a Mol részvényeseinek. Sőt, Mosonyi azt mondta, az OMV-vel való bármilyen egyesülés rombolná a már meglévő renomét. Nemcsak a hatékonyság romlására utalt – a Mol legtöbb mutatója jobb, mint az osztrák cégé –, hanem arra is, hogy olyan monopólium jönne létre, amely kiváltaná a versenyhatóságok nemtetszését. Azt mondta, Brüsszel biztosan nem engedné, hogy egy ilyen közép-európai cégnek három finomítója legyen, a kényszereladás pedig nyomott árat, kedvezőtlen feltételeket jelentene.
A Mol nemcsak azért kezdett június 22-én sajátrészvény-vásárlási programba, hogy megakadályozza a felvásárlást, bár Mosonyi szerint jó, hogy a részvények drágításával megnehezítik azt. A saját részvény visszavásárlása kapcsán azt mondta: erre azért került sor, mert az akvizíciós lehetőségek szűkültek, és a Mol a felhalmozott készpénzt így akarja a részvényeseknek visszajuttatni, ezért a vásárlásokat folytatni fogják.
A Mol eddig 1,6 milliárd dollárt költött saját részvények vásárlására, és a jövő április közgyűlésen javasolni fogja a részvényeseknek a részvénybevonást. Az OTP-nek és az MFB-nek kölcsönadott 10-10 százalékos pakettről azt mondta, azok az ügyletek megfeleltek a törvényi előírásoknak, és segítik a cég felxibilitásának megőrzését.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
