Miért van piros és zöld lámpa a hajókon és a repülőkön?

Lehet, hogy eddig észre sem vette, hogy a hajók és repülők oldalán is piros és zöld fények égnek? Mostantól állandóan figyelni fogja, ráadásul azt is tudja majd, miért vannak ott.

Az egész piros és zöld lámpa dolog 1889-ben kezdődött, amikor egy nemzetközi tengerészeti konferencián, Washingtonban kimondták a résztvevők, hogy igen-igen hasznos lenne a hajókarambolok elkerülése szempontjából, ha a hajókon lenne valami fényjelzés, ami a távoli szemlélőnek is egészen egyértelműen megmutatja, hogy az adott jármű akkor jön, megy, ráadásul melyiket milyen irányban teszi meg.

Addig ugyanis ilyesmi nem volt előírva, sőt, az 1850-es évekig az sem volt előírva, hogy bármilyen fényjelzés legyen a hajókon. Aztán 1890-től az USA-ban, 1897-től kezdve pedig világszerte elfogadott lett az a rendszer, ami nemcsak a repülésbe, de még az űrrepülésbe is átkerült.

A lényeg a következő. A hajók két oldalát két színnel jelölik meg: a bal oldal a piros, a jobb oldal a zöld fényt kapja. A korai szabályozás még előírta azt is, hogy a hajók árbocán jó magasan, illetve a tatnál, vagyis a hajó végén is legyen egy-egy fehér lámpa. Fontos részlet még az is, hogy a fények nem teljes körben világítottak, hanem csak egy bizonyos fokban, pont azért, hogy csak elölről vagy épp csak hátulról lehessen őket látni. A négy fény együtt baromi egyszerűen leolvashatóvá teszi egy hajó haladási irányát, ahogy ezt ez a wikipédiás ábra is jól mutatja:

Természetesen a rendszer úgy igazán hatásos, hogy ha tudjuk, hogy a piros és a zöld az irányon túl azt is jelzi a hajóknak, hogy kinek van elsőbbsége. Ez sem bonyolult: ha két hajó találkozik, az mehet előre, aki a másik zöld oldalát látja, annak pedig, aki a piros fényt kapja, el kell engednie őt. Na jó, ez ennyire azért nem egyszerű, manapság már egy csomó más tényező is játszik, például a nagyobb hajók nyilván elsőbbséget élveznek a kisebb, könnyebben megállókkal szemben, illetve az épp halászó halászhajók is meglepően sokszor kapnak elsőbbséget nagyjából bármilyen egyéb hajóval szemben – akit érdekel kicsit részletesebben a hajózási KRESZ, az itt nekiállhat olvasgatni az 1972 óta nagyjából változatlan alapokat.

Az 1900-as évek elejére tényleg nemzetközi sikert elérő rendszer olyan látványosan csökkentette a hajózási baleseteket, hogy a hajózásból rengeteg szakszót és elvet átvevő repülésnél nem is volt igazán kérdés, hogy alkalmazzák-e. Az persze más kérdés, hogy a mai modern repülésirányításban a lámpák szerepe kicsit átalakult.

Egyrészt a helyzet- és irányjelző lámpák fénye most is fontos, de jó pár másik fényforrás is van a gépeken, melyek szerepe jóval nagyobb. A hajózásból megörökölt rendszer alapján a bal szárny végén van egy piros, a jobb szárny végén pedig egy zöld lámpa, melyek inkább oldalra, illetve valamelyest hátrafelé is világítanak – ezek mondják meg, hogy a repülő melyik oldalát látjuk épp. Ezen kívül a helyzetjelző lámparendszer még legalább négy, fehér fényű lámpát tartalmaz: kettő a szárnyak végén, egy a gép farkán, egy pedig a gép törzsén, alul, de hátul kap helyet. Ezek együtt adják a repülők láthatóságra alapuló ütközéselkerülő rendszerét: ahogy a hajóknál, itt is él az a szabály, hogy aki a másik piros lámpáját látja, annak ki kell térnie, míg ha valaki zöld oldalt lát, akkor folytathatja az útját abban bízva, hogy a másik ki fogja kerülni.

De a repülőknél itt még nincs vége. Van például a gurulásnál használt fény, mely közvetlenül a gép előtt lévő talajt világítja meg, hogy lássa a pilóta, merrefelé jár a reptéren, illetve hasonló a leszállófény nevű dolog is. Ne tévesszen meg senkit, hogy ezt használják felszálláskor is: ez egy baromi erős, reflektorszerű lámpa, mely egyrészt megvilágítja a gép előtti teret, másrészt jó messziről láthatóan mutatja, hogy van ott valami, vagyis a láthatóságot is segíti. Nagyobb forgalmú reptereken lehet is látni, hogy a gépek nem csak leszálláskor és felszálláskor használják, de bekapcsolva tartják sokszor egészen addig, míg kevésbé forgalmas helyre érnek, vagy el nem érik a 10 ezer lábas magasságot, esetleg magát az utazómagasságot. A kisebb gépeknél azonban a pilótáknak figyelni kell arra, hogy a leszállófény eszi az energiát, így nem szabad a szükségesnél tovább használni, hogy ne terheljék túl az elektromos rendszert.

Érdemes még megemlíteni a logo-fényt is – ez a légitársaságok jelzését világítja meg a nagyobb gépek farkán, illetve szintén a nagyobb, utasszállító vagy tehergépeknél sokszor tesznek világítást a futóműgondola és más, kritikus részekhez, hogy éjjel is meg lehessen vizsgálni, hogy minden rendben van arrafelé a géppel. Szintén érdekes a gép tetején lévő, pirosan villogó lámpa, mely valójában csak akkor villog pirosan, ha a gép hajtóművei járnak - ezzel figyelmezteti a földi személyzetet arra, hogy érdemes odafigyelni, ki merre jár a környéken, nehogy beszippantsa valamelyik hajtómű.

A helyzetjelző fényeket később az űrhajózásban is bevezette néhány résztvevő, bár ott nincs ilyen előírás. A Cygnus és a Dragon űrkapszulák azok, melyek bal oldalán piros, jobb oldalán zöld LED-fény ég, de könnyen lehet, hogy pár évtized múlva az űrhajózásban is kötelezővé teszik a fényalapú ütközéselkerülést, ha egyszer lesz akkora forgalom.