További Űrkutatás cikkek
Azért esett erre az északi szélesség 5. és 20. foka közötti övezetre a választás, mert a kutatások alapján valamikor a Mars őstörténetében az Isidis Planitia üledékgyűjtő medence lehetett. A Beagle 2 egyik fő feladata, hogy a víz jelenlétnek és az élet esetleges nyomainak kimutatása talaj összetételének elemzésével. A szonda emellett meteorológiai méréseket is végez, és felszíni fényképfelvételeket készít.
Elejtett leszállóegység
A Beagle 2-t szállító Mars Express űrszondát június 2-án a kazahszáni Bajkonur űrrepülőtérről indították el egy Szojuz-Fregatt orosz hordozórakétával. Az űrszonda - miután 400 millió kilométert tett meg a Mars felé vezető úton - néhány napon belül Mars körüli pályára áll, és a bolygó körül keringve radarberendezésével pásztázza az égitestet. Emellett a Beagle 2 által gyűjtött adatokat továbbítja majd a földi irányítóközpontba.
A pénteki manőver volt a küldetés egyik legkritikusabb pillanata. A mindössze 65 kilogrammos leszállóegységnek ugyanis nincs hajtóműve. A Mars Express egyszerűen "elejtette", de ezt a műveletet a megfelelő időpontban és sebességgel kellett megtennie, hogy a tulajdonképpen magatehetetlenül sodródó Beagle 2 a megfelelő helyen lépjen be a bolygó légkörébe. A végső ereszkedési fázisban a szonda zuhanását ejtőernyő fékezi, majd végül a talajra légzsákok védelmében ér le.
Nem bírt volna a plusz súllyal
Ha szétcsatolási művelet nem sikerült volna, az nem csak Beagle 2 elvesztését, hanem magának az anyaszondának is a végét jelentette volna. Ugyanis ha nem válik le a szonda, a Mars Express túlsúlyos marad volna ahhoz, hogy a bolygó körüli pályára álljon, hiszen a pályára állás megtervezésekor beszámították Beagle 2 lekapcsolásával "elvesző" 65 kilogrammot is.
A leszállóegység legközelebbi bejelentkezését karácsony első napjának reggelére várják, immár a Mars felszínéről. Ha ez a művelet is sikerül, az európai űrkutatás egyik legnagyobb sikerét könyvelheti el.
A Vikingek óta nem vizsgálták
Legutóbb a Marsra 1997. július 4-én szállt le ember alkotta szerkezet, az amerikai Pathfinder. Életnyomok kutatására azonban ezt a szondát és útitársát, a Sojourney önjáró robotot nem tervezték. Szerves anyagok kimutatásának a céljából legutóbb 1976-ban két amerikai Viking bolygókutató szonda érte el a Marsot. Bár küldetésük ebből a szempontból nem bizonyult sikeresnek, a szakértők nem zárják ki, hogy ennek oka a túlságosan sivatagos leszállási terület volt.
A most a Mars közelébe ért európai-brit leszállóegységet arról a Beagle nevű hajóról keresztelték el, amelyen Charles Darwin a XIX. század harmincas éveiben barangolt a Csendes-óceán vizein, és látogatott el a Galapagos-szigetekre. Az angol tudós e felfedező útjának a nyomán alkotta meg híres evolúciós elméletét.