Az űrszondát 1989-ben lőtték fel az Atlantis űrsikló rakományaként, és az eredeti tervek szerint tizenegyszer kellett volna megkerülnie a Jupitert. A Galileo ezt többszörösen túlteljesítette, hiszen összesen harmincötször kerülte meg az bolygót.
Bírják a megpróbáltatást
A Galileón valószínűleg az áramtermelő egységben lehetnek földi eredetű mikrobák, pontosabban azokban a tartályokban, amelyekben a radioaktív plutónium által felmelegített vizet tárolják. Nemrég bebizonyosodott, hogy néhány mikroba a hihetetlenül szélsőséges hőmérsékletnek és radioaktivitásnak is ellenáll. Bár a Galileón mindkettővel meg kellett birkózniuk, az űrszonda külső védőburkolata segíthette a túlélésüket.
Elmaradt a takarítás
A NASA eredetileg nem akarta megsemmisíteni a Galileót, hanem a Jupiter körüli pályán hagyta volna. Néhány évvel ezelőtt azonban olyan felfedezések láttak napvilágot, amelyek szerint az Európa holdon lehetnek élőlények. Az amerikai űrhivatal megállapította, hogy a Jupiter gravitációja miatt a magára hagyott űrszonda könnyen az Európába vagy más holdba csapódhat, ezért mégis a megsemmisítése mellett döntöttek.
A NASA manapság már megtisztítja az űrszondákat a mikrobáktól, nehogy beszennyezze a Naprendszer még felfedezetlen részeit, a Galileón azonban még nem volt ilyen nagytakarítás.