Bár a kutatók által használt iszap ipari szennyvizekből származott, Weng elmondása szerint a háztartási szennyvíz is megfelel erre a célra. A környezetvédelmi kutatások szaklapjában (Advances in Environmental Research) Weng és munkatársai beszámolóját közlésre alkalmasnak találták.
30 százalék is lehet a trutymó Ebben a kutatók azt írják, hogy a legjobb eredményeket az agyagtéglákhoz 10 százalékos arányban kevert szennyvíziszappal érték el, 900 fokos hőmérsékleten kiégetve. De a folyamat akkor is működött, amikor a biotéglákban 30 százalékra emelték az iszap arányát.
A szennyvíziszaptól való megszabaduláson kívül az eljárás más előnyökkel is jár. Az égetés során a mérgező nehézfém tartalom hermetikusan betokozódik, illetve a hő mindenféle mikrobát és szerves anyagot megsemmisít. A kész téglák szaga semmiben nem különbözik a hagyományos társaiktól, állítja Weng.
Kérdés az elfogadottsága
Azonban a kutató szerint az embereknek azért szükségük lesz némi biztatásra, hogy ilyen intim közelségben éljenek a saját hulladékukkal. Az eljárás alkalmazása a jogi engedélyeztetés után, és a megfelelő elfogadottság mellett indulhat.
Bár elismeri, hogy a szennyvíziszap felhasználása segíti a környezet védelmét, John Hobson, a brit Water Research Centre szakértője a téglakészítőknek azt javasolja, ellenőrizzék a téglák színét és tartósságát, hiszen ezen is múlik a vállalkozás sikere. A piszkosszürke, porladó téglák elriaszthatják a reménybeli vásárlókat.
Ugyanakkor a szakértő szerint az ilyen téglák esetében a jelenlegieken túl további szabványokkal kellene biztosítani, hogy semmilyen egészségi kockázatot nem hordoznak.