A sugárhajtóművekből kiáramló gázok közé tartozik a széndioxid, a vízgőz, a nitrogénoxidok és a szénmonoxid, illetve felszabadulnak különböző kénvegyületek, szénhidrogének, sőt korom is. Nagy repülési magasságban, a sztratoszférában húzódó védő ózonréteg közelében a repülők kondenzcsíkot húznak.
A légiközlekedés szennyezőanyag-kibocsátása hatással van a globális klímára |
A hajtóművek égéstermékei vízgőzt is tartalmaznak. Ez az ártalmatlan égéstermék alapvetően ugyancsak üvegházhatást okoz. A mai légiforgalom mellett felszabaduló mennyiség azonban nem képes alapvető változásokat okozni - állapította meg a Légiközlekedés káros anyagai címet viselő kutatási program. Nagy magasságban a vízgőz kicsapódik a gázsugár szilárd részecskéin, ami messziről látható kondenzcsíkot okoz. A gyors párolgás miatt a helyi anomália néhány percen belül eltűnik, vagyis nincs számottevő hatással a klímára.
De a légiforgalom az újabb cirrusfelhők képzésével ráerősít az üvegházhatásra. Ezt már földfelszíni és műholdas mérések adatai is alátámasztják. Ezek szerint a légiforgalom által érintett régiókban viszonylag rövid időn belül több mint egy százalékkal erősödött a felhőképződés a magas légköri rétegekben. A repülőgépek okozta pótlólagos felhőrétegek, vékony cirrusok formájában ezenkívül közvetlenül melegítik a troposzférát (az atmoszféra legalsó rétegét).