További Tudomány cikkek
|
Ezek például olyan gének, melyek méreganyagok termelésével lehetővé tették, hogy a baktérium bolhákat is megfertőzzön. A kutatók szintén felfedeztek egy sor olyan gént, melyeket a megváltozott körülmények között kiiktatott a pestisbaktérium.
Majd magától kipusztul?
A Y. pestis a leprabaktériumhoz hasonló genetikai felépítéssel rendelkezik. A kutatóknak sikerült bizonyítékot találniuk arra, hogy a pestis kórokozója még most is fejlődik, és egyszer még olyan organizmussá is válhat, amely nem jelent veszélyt a gazdaszervezete sejtjeire.
Ennek ellenére a párizsi Pasteur intézet két tudósa, Stewart Cole és Carmen Buchrieser a BBC-nek adott interjúban arra figyelmeztettek, hogy ha lassan ki is hal a pestis, a folyamat igen lassú lesz. Szerintük a kórokozó genetikai felépítésének megismerését arra kellene felhasználni, hogy a betegség többet ne üthesse fel a fejét, és az ilyen biológiai fegyvereken barkácsolók számításait eleve keresztülhúzhassák.
Az internetre kerül az információ
pestisbaktérium |
Sokkal értékesebbek az adatok azok számára, akik oltásokat vagy antibiotikumokat akarnak kifejleszteni. Az információk nyilvánosságra hozásával gyorsíthatóak a kutatások, különösen az olyan fejlődő országokban, ahol nem rendelkeznek a megfelelő fejlett berendezésekkel.
A pestis kórokozójának genetikai dekódolása segített egy olyan oltóanyag kifejlesztésében, melyet most tesztelnek klinikai körülmények között - mondta Rick Titball.
Még ma is jelen van
A pestis, más néven fekete halál a 14. és a 17. század között Európa és Ázsia lakosságát tizedelte meg. Becslések szerint egyedül a 14. században 200 millió áldozata volt. Egyes félelmek szerint a klímaváltozás és a globalizáció együttes hatására a betegség újra felütheti a fejét a fejlett világban.
Bár a betegség már nem tartozik Európa legfontosabb egészségügyi problémái közé, a világ egyes részeiben még mindig jelen van. Évente mintegy 3 ezer esetet jelentenek az ENSZ alá tartozó WHO-nak.