A St. Andrews Egyetem kutatói a guppik két olyan csoportjával kísérleteztek, amelyek ugyanabban a folyórendszerben, de egymástól igen távol élnek. A két csoport tagjai az utóbbi kétmillió évben nem találkozhattak egymással. Már elkezdődött a két különálló faj kialakulása, de a teljes elszakadás még nem történt meg, mivel képesek szaporodni egymással. A hivatalos meghatározás szerint azok az élőlények tartoznak egy fajhoz, amelyek egymással képesek szaporodni, de más fajba tartozó egyedekkel még akkor sem, ha azok rendkívüli módon hasonlítanak rájuk.
Anne Magurran professzor és munkatársai felfedezték, hogy különböző nemi konfliktusok, trükkös párosodási szokások és a spermiumok versenye fontos szerepet játszik a két halfaj különválásban. A kutatócsoport úgy véli, hogy a reproduktív elkülönülés kulcsfontosságú szerepet játszott a világunkat benépesítő több millió faj kialakulásában, ezért több figyelmet érdemel ez a téma. Több mint száznegyven évvel ezelőtt Charles Darwin is úgy vélekedett, hogy a különböző fajok kialakulása a nemi érintkezés hiányára épül, írta a BBC.
Az idegenek kiszorulnak
A most vizsgál két guppi csoport olyan messze élt egymástól, hogy normális esetben soha nem találkozhattak egymással, Magurran kutatócsoportja azonban a laboratóriumban összeeresztette a két populáció hím és nőstény egyedeit.
A nőstények több hímmel is párosodnak, ugyanis ezzel tudják átadni utódaiknak a lehető legjobb géneket. A ravasz hímek azonban gyakran nem várják meg a nőstény engedélyét a párosodásra. Ha a nőstény guppik a saját hímjeiket részesítik előnyben, azaz mindig a saját csoportjukon belül párosodnak, akkor nagyon gyorsan létrejöhet a különválás, mondta Magurran a BBC-nek. A hímek tolakodása miatt azonban ez nehezen megoldható, és a két csoport könnyen kereszteződhet.
A kutatók ezért megvizsgálták, hogy a két csoporthoz tartozó hímek spermiuma mekkora eséllyel kerül ki győztesen a megtermékenyítésért vívott harcban. Az ivadékok DNS-elemzésével kiderítették, hogy a helyi egyedek spermiuma sokkal több utódot nemzett, mint az idegeneké.
Emellett az is felfedezték, hogy a hibrid utódoknak sokkal rosszabb lett a szaporodási képessége, mint az azonos csoportba tartozó szülők utódainak. "Ezek a nem éppen tökéletes utódok újabb akadályt görgetnek a kereszteződés elé. Ez a mechanizmus látszólag a spermaszelekcióval egy időben alakult ki, hogy biztosítsa a reproduktív elkülönülést" - mondta Magurran.