Az Envisat műhold százpercenként megkerüli a Földet, és tíz korszerű mérőberendezésével ezalatt folyamatosan adatokat gyűjt az ózonréteget károsító gázokról, a levegő általános felmelegedéséről, az óceánok térségéről, a északi- és déli-sarki jégolvadásról, illetve a trópusi esőerdők környezetéről. Ez az első műhold, amely a világ valamennyi térségére kiterjedő kiotói egyezmény betartásának ellenőrzésében is részt vesz. Vizsgálatának eredményeit nemzetközi meteorológiai központokban és az interneten teszik közzé.
A legdrágább műhold
|
Ariane-5 |
A nyolctonnás Envisat az eddigi legnagyobb és legdrágább, nyugat-európai építésű műhold, 50 vállalat vett részt létrehozásában. Fellövésének sikere az Ariane-hordozórakéták jövőjének is záloga lehet. Az Ariane-5 ugyanis eddig tizenegy kísérletből háromszor kudarcot vallott (egyszer felrobbant indítás után, kétszer pedig eltévesztette a szállított műhold kijelölt pályáját), és képességeit már-már kezdték megkérdőjelezni.
Sikeres felbocsátás
A pénteki indítás azonban zökkenőmentesen bonyolódott le: a dél-amerikai Kourou-ból indulva a hordozórakéta fennakadás nélkül vitte pályája felé az Envisatot, és huszonhat perccel a start után - az előre meghatározott időben - sikeresen le is vált arról.
Az Ariane-5 rakétát nehéz műholdak pályára állításához, illetve a Nemzetközi Űrállomás (ISS) berendezéseinek szállítására tervezték. A gyártó Arianespace cégnek összesen 48 küldetésre van már megrendelése, jóllehet orosz és amerikai piaci riválisok szorongatják, és a távközlési műholdak iránti igény csökkenése is sújtja. Az Ariane-rakétáknak 1979 óta ez volt a 148. sikeres indítása.
Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!