További Tudomány cikkek
Piszkos hógolyók
Az üstökösök egyetlen szilárd része a mag, amely mindössze néhány kilométeres jég- és sziklaelegy. A csillagászok piszkos hógolyóknak is nevezik őket. Ezek a sajátos égitestek igencsak megnyúlt pályán keringenek a Nap körül.
Amikor az üstökösmag a Nap közelébe érve felmelegszik, gázt és port lövell ki magából, és ennek eredményeként néhány 100 ezer kilométeres térrészt betöltő fénylő légkör, azaz kóma veszi körül. A Nap sugárnyomása, illetve a napszél mintegy megnyújtja ezt az üstökös-légkört, és ennek következtében alakul ki az egyes esetekben akár százmillió kilométert is elérő csóva, amelynek iránya ellentétes az üstökösnek Naphoz viszonyított mozgásával. Ez a jelenség olykor szabad szemmel is látható a Földről.
Vega magyar fejlesztéssel
Az üstökösök űrszondás vizsgálata a nyolcvanas évek közepén kezdődött. Az amerikaiak 1985-ben Giacobini-Zinner üstökös csóváján vezették keresztül ICE nevű szondájukat. A Szovjetunióból 1984-ben bocsátották fel a VEGA-1 és a VEGA-2 szondákat, amelyek 1986 márciusában immár testközelből készítettek felvételeket a Halley üstökösről és magjáról. A VEGA-programban magyar szakemberek is jelentős részt vállaltak. Az űreszköz több tudományos berendezése volt teljesen, vagy részben magyar fejlesztésű.
A 76 esztendő elteltével 1986-ban ismét Nap, és következésképpen Föld közelébe került Halley-t meglátogatta az európai Giotto szonda és két japán mesterséges bolygó is. A Giotto a Halley lefényképezése után 1992-ben egy másik üstökösnek is a közelébe került.
Fotó a magról
E téren eleddig a Deep Space 1 amerikai űrszonda hajtott végre tavaly egyedülálló bravúrt a Borelly üstökös magjának a lefényképezésével. A Deep Space 1 küldetésének az a pikantériája, hogy tulajdonképpen nem üstökös-kutatására indították útjára 1998 októberében. Fő megbízatása egy forradalmian új ionhajtómű tesztelése és még 11 űrtechnológiai újdonság kipróbálása volt. Miután ezzel végzett, döntöttek úgy, hogy a Borelly felé irányítják, hogy annak kómájába behatolva készítsen felvételeket a nyolc kilométer hosszú burgonya alakú magról. A Deep Space 1-nek sikerült 2200 kilométerre megközelítenie célpontját, kiváló minőségű felvételeket küldött haza, és ami nem várt öröm volt a földi irányítás számára: a szonda úgy hatolt keresztül az üstökös kómáján, hogy magból nagy sebességgel kiáramló részecskék nem tettek benne kárt.
Az amerikaiak hétfőn indítandó Contour szondájuk mellett - amelynek neve a Comet Nucleus Tour kifejezésből adódik - jelenleg egy másik olyan űreszközt is "utaztatnak", amelynek kizárólagos feladata az üstököskutatás: a Stardust (Csillagpor) 1999 februárjában indult útjára a Wild-2 üstökös felé. A szonda 2004 elején behatol a Wild-2 kómájába, kollektorai anyagot gyűjtenek, majd 2006-ban a Földre juttatja a rakományt.
Egy háztömbnyire az üstökös magjától
A Contour a tervek szerint 2003. november 12-én az Encke, majd 2006. június 19-én a Schwassmann-Wachmann 3 üstököst közelíti meg, immár jóval beljebb kerülve, 100 kilométeres távolságig jutva a maghoz. Elhaladva mellettük fényképeket készít róluk, illetve méréseket végez a kóma kémiai összetételéről. A felvételeken remélhetőleg 4 méteres nagyságú alakzatokat is ki lehet majd venni.
Az üstökösök vizsgálata az elkövetkezendő években várhatóan az űrkutatás egyik "sztárterülete" lesz. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2004 januárjában indítja Deep Impact nevű szondáját, amelynek az lesz a feladata, hogy a Tempel 1 üstökösbe becsapódva gyűjtsön adatokat a mag belsejéből. Az Európai Űrügynökség (ESA) pedig fél év múlva ereszti útjára a Rosetta szondát, amely 2011-től két éven át tanulmányozza a Wirtanen üstököst, és egy kisebb egysége megpróbál leszállni a magra.
A kutatások felgyorsítását egyes szakemberek már nemcsak a múlt faggatása miatt tartják fontosnak, hanem már azokra az időkre is előre gondolnak, amikor az ember bolygóközi térben tesz utazásokat. Sokan máris úgy vélik: ha az üstökösmag fagyott vizet tartalmaz, úgy a kométák egykoron majd egyfajta oázist jelenthetnek a világűr végtelen "sivatagát" járó vándorok számára.