További Tudomány cikkek
Egy megmunkálás jegyeit mutató
fadarad Az egyetlen eddig publikált kép a felfedezésről |
Ballard öt Fekete-tengeri expedíciója második hetében jelentette, hogy épületek maradványaira talált a mélyben. A Fekete-tengert 7500 évvel ezelőtt létrehozó szökőár ezzel nagyon közel került ahhoz, hogy a Bibliában leírt özönvízzel azonosnak bizonyuljon.
Sós víz, tiszta víz
A Fekete-tenger azzal vívta ki az archeológusok érdeklődését, hogy a felszínén elhelyezkedő alacsonyabb sűrűségű vízréteg és a körülbelül kétszáz méter mélységben elhelyezkedő sűrűbb réteg között nincs függőleges vízcsere. Kétszáz méternél mélyebben akár teljesen oxigénmentes lehet a víz, így ott a tenger létrejöttére jellemző állapotok -a tengeri organizmusok távollétében - kiváló minőségben megmaradhattak.
Ezt az érdeklődést tovább fokozta a Columbia egyetem két geológusának William Ryannek és Walter Pitmannek tavaly kiadott dolgozata, amelyben azt állították, hogy a Fekete-tenger körülbelül 7500 évvel ezelőtt jött létre, amikor a ,,kis jégkorszak" végével a Földközi-tenger vízszintje megemelkedett, és a jelenlegi Boszporuszi-szorosnál áttört. A kataklizma során a Földközi-tenger vize a Niagara-vízesés vízhozamának kétszázszorosával kezdte feltölteni a Fekete-tenger jelenlegi medencéjét.
A majdnem Törökországnyi méretű tenger két év leforgása alatt jött létre, népeket és állatfajokat kiirtva.
Ezt a feltételezést bizonyítja, hogy a fosszilis leletek szerint az édesvízi kagylók körülbelül 7500 évvel ezelőtt tűntek el a medencéből, amelyeket hatszáz évvel később követtek a tengeri kagylók.
Mélytengeri településföldrajz
Ballard expedíciójának archeológusa Fredrik Hiebert úgy következtetett, hogy a korabeli emberi települések jelenleg 51-133 méteres mélység közötti szakaszon helyezkednek el. ,,Ez a terület szárazon egy dombos, patakos vidék lenne." - mondta Ballard a török partoktól húsz kilométerre ringatózó hajóján adott nyilatkozatában.
Hiebert elmondta, hogy az épület fala agyagba ágyazott ágnyalábokból készült. Ez az építési technológia a Fekete-tenger környékén jelenleg is elterjedt. Az épület közelében egy amforákkal megrakott ókori teherhajó-roncsot találtak, amely segíteni fog a faanyagok egymáshoz viszonyított korának meghatározásában.
A Ryan és Pitman által leírt földrajzi katasztrófa elég megrázónak tűnik ahhoz, hogy a Bibliai özönvíz-történet alapjául szolgáljon. ,,Azoknak a bibliakutatóknak, akik szó szerint veszik a szöveget ez megerősítés lesz. A kritikus biblia-kutatók egyhangúan azon a véleményen vannak, hogy az özönvíz egy legenda. Szerintem viszont a legendák nem a képzeleten, hanem valós tapasztalatokon alapulnak, bár soha nem fogjuk pontosan megtudni, mikor és hol következett be az özönvíz?" - vélekedik Hershel Shanks a Biblical Archaeology Review főszerkesztője.