További Környezet cikkek
Ebben az évben viszont a rendkívüli hőség és szárazság okoz gondot. A nyaralók ennek akár örülhetnének is, ha az erdőtüzek nem fenyegetnék az életüket és az értékeiket szerte Európában.
Felborulni látszik
"A részletes időjárási feljegyzések kezdete, 1870 óta még soha nem láttuk Európában a száraz időjárás és a napsütéses napok ilyen hosszú periódusát", jelentette ki a Reutersnek Michael Knobelsdorf, a német meteorológiai szolgálat szakértője.
Meglátása szerint a legfontosabb az, hogy a szélsőséges időjárások olyan rövid időn belül váltogatják egymást, amely már a klíma egyensúlyának felborulására utal. "Tavaly Németország víz alatt állt. Most pedig az elmúlt idők egyik legsúlyosabb szárazságával küzdünk" - mondta Knobelsdorf.
Emelkednek az átlagok
A meteorológus óva intett attól, hogy minden felelősséget az üvegházhatást - és egyes szakértők szerint globális felmelegedést - okozó gázokra hárítsanak. Bár arra már jelek mutatkoznak, hogy a hőmérsékleti átlagok 1-2 Celsius fokkal meghaladják az elmúlt évszázadban regisztrált értékeket.
Európa nagy részében, Skandináviától a Földközi-tengerig és Nagy-Britanniáig az elmúlt időszakban szokatlanul hosszú hőség uralkodott. Erdőtüzek törtek ki Franciaországban, Portugáliában, Oroszországban és Horvátországban.
A francia Riviérán pusztító tüzekben négy turista vesztette életét, és ezreket kellett evakuálni. A múlt héten a spanyol időjárási előrejelzések az ország déli részére 45 fokos csúcshőmérsékletet jósoltak.
Milliárdos károk
A forróságot a mezőgazdaság is megsínyli, az előrejelzések a gabonatermelés visszaesését jelzik az EU-ban. Olaszország legnagyobb részén a nappali hőmérséklet két hónapon keresztül minden nap 35 fok közelébe emelkedett. A rekordot Milánó tartja, ahol egy júniusi napon 40 foknál is melegebb volt.
Az olasz hőhullám térdre kényszerítette az ország energiahálózatát, mivel mindenki bekapcsolta a légkondicionáló berendezéseket. Csak az olasz mezőgazdaságnak több milliárd euró kárt okozott az idei szárazság.
Az olasz nemzeti geofizikai intézet vezető klímakutatója, Antonio Navarra szerint a fojtó hőség újabb bizonyítéka a globális felmelegedésnek, de nem ad rá abszolút igazolást. Idén a teljes földközi-tengeri térség 2-3 fokkal melegebb nyarat élt meg a szokásosnál. Ha a meleg kitart, igazolni fogja az intézet üvegházhatást okozó gázokat vizsgáló klímamodelljét.
Jön a hideg is
Más számítások szerint a globális hőcirkuláció felborulása miatt Észak-Európában jelentősen csökkenni fog az átlaghőmérséklet. Ahogy a világtengerek áramlásai irányt változtatnak, az Északi-jeges tengert nem érik el a meleg víztömegek. Emiatt ennek a régiónak a klímája a világméretű folyamatokkal szemben hűlni fog. A világszerte máshol is megtalálható, ritka hűvös pontok komoly fejfájást okoznak azoknak a szervezeteknek, amelyek sürgős intézkedéseket akarnak bevezetni az autók és a gyárak károsanyag-kibocsátásnak csökkentésére. "A korábbi hiedelmekkel szemben nem igaz, hogy a klímaváltozás az egész bolygón ugyanúgy érvényesül. Nagyon sok helyen van lehűlés, de ez nem jelenti azt, hogy nincsen felmelegedés" - mondta Rajendra Pachauri, az ENSZ klímaváltozási testületének vezetője a CNN-nek.
A szakértők szerint a látszólagos rendellenességek, például a norvég gleccserek 1990-es növekedése szintén a globális felmelegedés egyik hatásával, a hóesések növekedésével magyarázható.
Paul Horsman, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet klímaszakértője szerint egyes szakértők nem akarják elfogadni, hogy a hőhullám közvetlen kapcsolatban áll a klímaváltozással. Miközben egy sor esemény világosan bizonyítja, hogy egy felmelegedő világban élünk.
Holland és norvég rekord
A holland KNMI meteorológiai intézet jelentése szerint az országban július folyamán 35,8 fokos volt a legmagasabb hőmérséklet. A havi átlaghőmérséklet az idén 18,8 volt, szemben a szokásos 17,4 fokkal. "A jelek szerint ezen a nyáron megdől az 1947-es rekord", véli a KNMI.
Bergen, a menetrend szerint érkező napi esőjéről híres norvég város 1925. óta a legmelegebb nyarát éli. A júliusi átlaghőmérséklet az idén elérte a 18 fokot. Finnországban a hőhullám beköszönte, július 14. óta csak néhány hűvösebb nap volt.
A klímaváltozás tömegpusztító fegyver?
Brit klímakutatók szerint a globális felmelegedés legalább olyan veszélyes tömegpusztító fegyver, mint a nukleáris, kémiai vagy biológiai fegyverek. Ez a fegyver nem ismer határokat. Ugyanúgy, mint a terrorizmus, bárhol és bármilyen formájában lecsaphat; valahol hőhullámként, máshol pedig áradásként vagy viharként. John Houghton szerint a felelősség egyértelműen az USA-t terheli, mivel nem hajlandó korlátozni széndioxid-kibácsátását. A legújabb hírek szerint milliárdos atomprogramot indítanának a hidrogéntermelés felfuttatására.
Az USA-ban idén májusban 562 tornádó volt, és ezek összesen 41 emberéletet követeltek. A fejlődő világot azonban sokkal keményebben sújtja a klímaváltozás: Indiában például a monszun előtti időszakban a hőmérséklet időnként elérte a 49 Celsius fokot, ami 5 fokkal magasabb a megszokottnál. Ez a váratlan hőhullám rövid idő alatt ezerötszáz embert ölt meg. 2001 szeptember 11-én, a World Trade Center lerombolásakor kétszer többen vesztették életüket.