A svájci kutatók szerint a koffein, amely a kávéfogyasztók vizelete és a kávécsészék mosogatása közben a csatornába jut, különösen alkalmas erre a feladatra, mert kémiailag stabil, és ezért jól kimutatható.
A koffein utal a többi anyagra
Buerges becslései szerint naponta egytized csészének megfelelő mennyiség közvetlenül a lefolyóba jut. A koffeinértékek alapján pedig durván megbecsülhető a háztartási szennyvíz mennyisége, amely a tavakba jut, ismertette az eljárást a kutató a Nature tudományos folyóiratban.
Közvetve így a vizekbe jutott más szennyező anyagok, például oldószerek és mosóaktív anyagok mennyisége is megbecsülhető. Buerge kutatócsoportján kívül azonban más is kiolvassa a kávézaccból az élővizek szennyezettségének fokát.
A baktérium nem evidens
Az USA-ban szintén egyre növekszik a koffein szerepe a szennyezettség értékelésében. Így például a US-Geological Survey megbízásából Dana Kolpin egy olyan projektet vezet, amelyben az amerikai szennyvizekben a koffein útját vizsgálják.
Mostanáig a kutatók gyakran a fekália baktériumait használták a szennyvíz jelenlétének kimutatására. Eza módszer egymaga azonban kevéssé megbízható, mert a baktériumok vadon élő illetve haszonállatoktól is származhatnak.
Az emberi élet más kémiai nyomai, például a receptköteles gyógyszerek, kozmetikumok és a fogkrémekhez kevert fehérítőanyag nemigen használhatók erre a célra. Ezek ugyanis nem állnak ellen a vízkezelésnek, és az alkalmazásuk is változhat időről-időre.