Aranysakál-invázió a Dunántúlon

2001.08.29. 12:55
Átrendeződés várható a hazai kisragadozó-piacon, ugyanis egyre nagyobb területen, egyre nagyobb létszámban aranysakálok rémítik mostanában a dunántúli prédaállatok mindennapjait. A valamikor őshonos állat szakirodalma a görénynél is szegényesebb, pedig Toldi vélhetően eleiket pörgette a légben, és "nádi farkas" álnéven állandó vendége volt kicsiny hazánknak. Aztán eltűnt nyomtalan, hogy most 12-16 kilójával, hátrafelé lejtő, kissé csíkos testével visszaszivárogjon, és apró falkákban az őzgidák mellett a rókákat is megeméssze a gyomrában.

Ez utóbbira persze ritkán van példa, de az ürülékminták és gyomortartalom-elemzések után Török Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park vadászati felügyelője ezt is megemlítette a régi-új ragadozó táplakozáskultúrájával kapcsolatban. Török kutatási területe mostanában egyre nagyobb publicitást kap, lévén az utóbbi 6-8 évben drasztikusan megemelkedett az aranysakálok létszáma Somogy, Baranya, Tolna, valamint Zala megyében. Ezért az elterjedési területen csökkent az őzszaporulat és az apróvad létszáma is. Ennek ellenére a legnagyobb veszélyt a konkurenciára jelenti, amely elsősorban a róka, aki folyamatosan szorul vissza eddigi területéről, és szívhatja a szemfogait, hogy magányosan szereti kibelezni áldozatait.

Háromezer falkavadász

Aranysakál
(Canis aureus syriacus )
- Az aranysakál ugyanis falkában vadászik. Ez pedig nálunk szokatlan vadászati módszer, de mindenképpen hatékonyabb, mint a rókáé - magyarázza az erőfölényt Török Gábor, majd hozzáteszi, hogy ennek ellenére várhatóan hamarosan beáll az ökológiai egyensúly. Ez annak köszönhető, hogy a róka visszavonul az erősen erdős területekre, a sakálnak meg megmarad a mozaikos mezőgazdasági zöld, ahol eredeti, sztyeppés őseinek tapasztalatait kamatoztatja. Óvatos becslések szerint két-, háromezer sakál élhet a területen, erősen megosztva, hiszen a Balaton déli partjának területén csupán kanok felbukkanását jelentették, amely inkább kicsapongásnak számít, mint honosodásnak.

Kiverik a kanokat

Egy aranysakál attól aranysakál, hogy a zsemlesárga és a vörös között választotta ki bundája színét, amelyet a gereznán és a bordákon fekete csík oszt csíkokra. Egy-egy példány súlya 12-16 kiló lehet, de mivel a füle folyamatosan az égre mered, és a teste hátrafelé lejt, robusztus ragadozónak tűnik. Élettani jellemzői közül ki kell még emelni, hogy ritkán néz televíziót, és a falka könyörtelenül kiveri az ivarérett kanokat.

Mit keres itt?

Annak ellenére, hogy az aranysakál őshonos volt az 1900-as évek elejéig, a szakirodalma sokkal szegényesebb, mint a nyestnek vagy a görénynek. Legimpozásabb megjelenése Arany János Toldija, ahol a brutálerős Miklós "nádi farkasokat" pörgetett a kemény nyakon ülő feje fölött. A folyószabályozások után eltűnt, és legközelebb '82-ben Sáfrány Lajos lőtt egyet Dunaszekcső határában, osztán lassan újra számolni kellett vele.

- Bizonyos fajoknál kiszámíthatatlan, hogy mikor kezdenek erőteljes expanzióba - mondta Vágner Géza a Duna-Dráva Nemzeti Park zoológusa. Vágner szerint az aranysakál hirtelen megjelenése éppen olyan kiszámíthatatlan volt, mint a balkáni gerle és a balkáni fakopáncs elterjedése. A Balkán szó idegesítően sűrű feltűnése ellenére mindkét szakember valószerűtlennek tartja, hogy a balkáni háború menekültjeiről van szó. Török Gábor ennek igazolására megemlítette, hogy a ragadozók a '80-as évektől kezdve mindenhol erőteljes nyomulásba kezdtek: nyugatról a mosómedvék, keletről meg a nyestkutyák keresik az ellenőrizetlen zöldhatárt.

Az erős vadállomány építője

A miértre egyelőre nincs válasz, valószínűleg eredeti életterükben elérték a kritikus sűrűsséget, el kellett hát onnan jönniük. Egy falka territóriuma kb. 1200 hektár, ami elég nagynak számít ahhoz, hogy David Attenborough-nál kisebb teljesítőképességű megfigyelő is simán a nyomukba eredjen. Ehhez jön azonban a rejtőzködő életmód, amely szinte lehetetlenné teszi a megfigyelését.

A nép ettől függetlenül mindenhol látja, és legendákat gyárt, amelyekben a sakál a birkanyájak réme lesz, holott ezt még egyszer sem bizonyították. Maximum a beteg birkákat építik a szervezetükbe, így nem kell félni az esetleges gyapjas tömegmészárlásoktól. Sőt, a vadkárok (a Dunántúli Napló folyamatosan követi a témát) ellenére az aranysakál hozzájárul az erősebb vadállomány tervszerű építéséhez is, mert a gyengéket elkapálja, az erősebbet pedig állandó izomnövelésre és érzékfinomításra készteti.

63

A szaporodási időszakát kivéve korlátlanul vadászható. A hirtelen felbukkanás óta már hatvan példányt nálunk is lelőttek, ehhez jön ugye Sáfrány Lajos, plusz Toldi, és ott vagyunk, hogy hatvanhárom, ami híres vadásznemzetre vall.