Az agglomeráció megvétózhatja az M0-ást

2003.07.24. 19:56
Szigetmonostor megelégelte a bezártságot, és külön hidat kér, Budakalásznak elege van az átmenő forgalomból és elkerülő utat vagy az autópálya azonnali továbbépítését követeli, Üröm alagútba vagy a falutól messzebb eső területre vezetné az M0-ást.
"Pénzt kérünk, pénzt, pénzt, pénzt" - mondja egy középkorú nő a szigetmonostori polgármesteri hivatalban, majd hozzáteszi: "Nem hagyjuk magunkat kiszipolyozni". Egy másik hölgy a szentendrei kompnál a gyermekei jövőjét félti. "Kishajóval járunk át Szentendrére, onnan Budapestre, vagy pedig busszal, Tahitótfalu felé negyven kilométeres kerülőt téve, utazunk a fővárosba."

Szigetmonostor hidat akar

Hídra várva
A szigetmonostoriaknak elegük van a hitegetésből. Az északi M0-ás híd megépítéséhez a Szentendrei-sziget legdélibb településének területét is igénybe kell venni. Itt tartópillérek állnak majd, ám Szilágyi Lajos polgármester szerint csak akkor, ha - a tízéves ígérgetésnek megfelelően - az állam megépíti a hidat Szentendre és Szigetmonostor között. A helyzet furcsasága, hogy a település és a sziget déli csücske közötti területet a Fővárosi Vízművek használja, az itt lévő víztározók biztosítják Budapest nagy részének vízellátását.

"Nem kérünk mást, csak az 1999-ben kiadott építési engedély betartását" - hivatkozik Szilágyi Lajos, Szigetmonostor polgármestere egy dokumentumra, melyben szerepel a kishíd terve. Az M0-ásról egyébként lehetetlen lehajtót tervezni a szigetre, mert természetvédelmi területen vezetne az út. Olyan védett növények és állatok találhatók itt, mint a tavaszi hérics, a nappali pávaszem, vagy a mocsári teknőc.

Budakalász a kiegyezést keresi

Az M0-ás híd a Cora körforgalmánál ér földet. A budakalásziak attól tartanak, hogyha itt évekre megáll a körgyűrű építése, akkor végképp elviselhetetlen lesz az élet a településen. Nehéz elképzelni, hogy még ennél is nagyobb lehet az átmenő forgalom. Az út egyik oldaláról a másikra már nemcsak csúcsforgalomban, hanem egy átlagos délelőtt is nehéz átkelni. Az utak szűkek, a faluközpont a török idők után alakult ki, a dübörgő kamionok miatt a járókelők is veszélyben érzik magukat. Mondják, hogy az autómentes világnapon legalább egy órára megbénítják majd a közlekedést.

A lányok, a lányok
Az autópálya-építés károsultjai lennének azok a lányok is, akik a Budakalász és Üröm közötti forgalmas összekötő úton kínálják szolgáltatásaikat. Vállalkozásuk profizmusára jellemző, hogy az üzletet egy erre a célra összeszkábált sátorban bonyolítják le. (Állítólag szóltak már a rendőrségnek, egyszer ki is jöttek egy kocsival.)

"Deák Ferenc a példaképem" - mutat Harcsa Lajos polgármester egy, a haza bölcsét ábrázoló plakátra az irodája falán. "Én is a kiegyezést keresem." A budakalásziak csak akkor járulnak hozzá az M0-ás híd megépüléséhez, ha egyből továbbépítik a 10-es útig. Mivel erre kevés az esély, így elkerülő út megépítéséhez kötik az engedélyüket. Saját költségből megépíteni nem tudják az utat - az önkormányzatnak idén nyolcvanhatmillió forint a működési hiánya -, a polgármester annyit ígér, hogy cserébe a belső utakat saját kezelésbe vennék.

Arra a felvetésre, hogy kormányhoz közeli illetékesek, ha burkolva is, zsarolásnak tartják a feltételeket támasztó falvak magatartását, Harcsa visszafogottan válaszol: "A sértegetések nem viszik előrébb az ügyet". Hozzáteszi még, jelezve konszenzuskereső hajlamát, hogy szerinte kilencven százalék az esély a megegyezésre.

Üröm: egy karót se

Az ürömi polgármester és a tervezett nyomvonal
Az elmúlt tíz év alatt, köszönhetően a belterületbe vont földeken épített lakóparkoknak, Üröm lélekszáma megháromszorozódott. Az ó- és az újfalu eléggé elkülönült egymástól, sokak szerint olyan, mintha nem is egy település lenne a kettő. Az autópálya jelenlegi nyomvonala a helyiek szerint azért is elfogadhatatlan, mert a települések már-már összenőnek, így a terhelés zajvédő fallal is elviselhetetlen lenne. Természeti értékeiket is féltik az itt élők; a helyi zöldek környezetvédelmi hatástanulmánya szerint a tervekben szereplő M0-ás megépítése jelentős környezetkárosítással járna.

"Két eset lehet: az út megkerüli a Nagykevélyt nyugatról vagy egy legalább három kilométeres alagútba vezetik a forgalmat" - jelzi az ürömi igényeket Laboda Gábor polgármester, MSZP-s országgyűlési képviselő. A többi településsel ellentétben egyéb igényekhez nem kötik a beruházást. "A jelenlegi nyomvonalhoz milliárdokért sem járulunk hozzá" - mondja a polgármester, aki ennek érzékeltetésére elődje, G. Nagyné Maczó Ágnes egykori pártjának jelmondatából faragott egy újat: "Üröm nem eladó".

Miután a falu önkormányzata változatási tilalmat rendelt el, így egy karót sem lehet leverni a helyiek engedélye nélkül. Ezt a rendeletet csak az országgyűlés változtathatja meg kétharmados többséggel, erre pedig semmi esély nincs.