A képernyőképtelenség rezervátuma: Fásy-mulató

2001.09.20. 15:00
Ma este is, mint minden szombat este, ma este is szolgáljuk Önöket, mint minden szombaton este - Fásy Ádám köszöntője esszenciaként foglalja össze az ATV-n szombat esténként képernyőre vetett esztrádműsort. Igazából szinte minden egyes perce megbízhatóan tükrözi az egész show színvonalát; ebben a fraktálokhoz hasonlít.

"Evezz a mélyre"
Lk 5:4

A Fásy-mulató nagy testvéreihez, a Dáridóhoz és a jimmyszakadtáig sugárzott Péntek esti vigadóhoz csak szerkezetében hasonlít: a műsornak nagyvonalúan nevét kölcsönző Fásy Ádám, akár Lajcsi, felkonferálja a következő mulatós dalt, aztán megint egyet, végül meg elköszön. Itt azonban mind a házigazda személye, mind a felkínált nóták hordoznak valami olyat, amit máshol nem láthatunk, mégpedig önmagából fakadó okból: a képernyőképtelenséget.

"Szolgáljuk Önöket"
- Már a nagyobb tévécsatornák is kezdenek tőlünk félni - foglalta össze sikereit a műsorvezető egy korábbi adásban. Aligha tévedett: ettől a produkciótól valószínűleg mindenki fél. Nem mint konkurenciától, hanem mint jelenségtől: a Fásy-mulatóból valami anarchizmus árad, és nem a művészi szárnyalásé. Ez a posztnukleáris, ínségszagú, rosszféle anarchizmus, a madmaxi káosz. Eurodiplomatikusan: a minőségbiztosítás Pearl Harborja.

Bizonyítsuk be! Kameraállás kettő van: az egyik közelről mutatja a színpadot, a másik pedig a "közönség" asztalai között mozog előre-hátra egyenes vonalban, ezzel részben hajóhinta-érzést váltva ki, részben biztosítva az émelygést arra az esetre, ha netán levennénk a hangot. A stúdió díszítőelemei közül említésre méltó a neoncsőből hajlított címfelirat, amelyre bármely kisközségi italbolt büszke lehetne; a két tucat léggömb és a karácsonyfaizzókból sejtelmesített háttér. Más nincs.

A gyönyörű Kratelli Josephine
Fásy műsorvezetői tevékenysége többnyire két darab szóban merül ki: fogadják szeretettel! Talán jobb is, hogy veszélyesebb retorikai bravúrokra nem ragadtatja magát: ha el kellene dönteni, hogy mitől kerülhet kamera elé ez a személy, akkor inkább a kellemes külső lenne a befutó, mint az összefüggő, értelmes beszéd - de csak ha semmi más ok nem jöhetne szóba, márpedig jöhet. (Lásd keretes gyűjteményünket.) A dalbetétekről gentleman nem mond véleményt, hiszen a zenei ízlés személyes ügy, ezért inkább semleges hangnemben soroljuk fel, mivel kecsegtet egy ilyen szombati média-kalandtúra. Nem túl nehéz a bemutató: a dalszövegekből úgy lóg a dallam, mint a kapanyél, vagyis könnyen hozzáképzelhető. Itt van például a Dupla Kávé, amely transzbuddhista bölcseleteket fogalmaz meg: "ha citromot kapsz az élettől, csinálj egy limonádét." MC Hawer és Teknő technósított cigánynótája - sejhaj ribizli, piros bicikli - még közelebb húzódik a kombinémuzsika fősodrához, és így lehetne sorolni tovább, Komáromi ezredestől, az énekesrendőrtől (ezúttal kisúttörőkkel lép fel) Liszter Sanyin át a mellékelt ábrán látható Josephine művésznőig, akit a szépségkirálynő-gyáros, tehát kitűnő ízlésű Fásy a "gyönyörű" állandó jelzővel illet. Arra pedig, amikor maga Fásy fakad dalra, mint egy régóta érő kelevény... arra nincs betűtípus.

Szemelvények Fásy Ádámtól
- Egy gyönyörü dologra vállalkoztam; és mondtam igent, hát ettől szép ez a Fásy mulató, amikor üzenhetünk. Egy ilyen üzenet, egy ilyen nászajándék -kot kap most Szabó Kinga, a Legfelső Bíróság általános elnökhelyettesének a lánya, Szabó Győzőnek, és Martonyi János külügyminiszter urunk a fia: nemsokára egybekel. És erre Dr. Komáromi István - Komáromi Pisti barátunk - írt egy nagyon szép számot, fogadják szeretettel - nászajándékul.

- Számomra is nagy tisztelője vagyok.

- Én azt hiszem ez hiányzik ma a mai zenékből néha, ez a profizmus benne, túlságosan mű, jóhogy ez a borzasztóan nagy fejlődés ezt a zenében is talán ez is elviszi.

- Vagyis sokat köszönhetsz is akkor ezeknek az elmúlt évek során ennek az indulásnak.

Egy dalszöveg:
"Rosszat álmodtam az éjjel
Más karjában láttalak meg téged(...)
Eldobtál mint egy elszáradt rózsát
neked ez kellett és engem becsaptál

Komáromi István rendőr, túlkapás közben
De érdemesebb lenne meghatározni a halmazt, ahonnan Fásy a fellépőket ("fellépés" alatt a playback után történő loholást értjük) és közönségét válogatja. Igen ám, de tulajdonképpen az köti össze őket csupán, hogy tevékenységük színvonala még a Lajcsi mögött surmogó bóvlihakniét sem éri el - hiszen éppen ezért vannak itt. Nem. Ezen a dolgon - és itt jegyezzük meg, hogy sci-fi írók akkor alkalmazzák a "dolog" kifejezést, ha valami nagyon idegen, emberi értelmen túli jelenséget igyekeznek bevezetni - szóval ezen a képződményen nem lehet ilyen egyszerűen fogást találni; Fásy teflonfejéről lecsúsznak a szerszámok.

Holott őt kellene elsősorban megérteni: a Miss Universe Hungary fővédnökét, aki valamilyen - és nyilván nem szakmai - érvekkel rá tudja venni a Magyar ATV-t arra, hogy közönséget és anyanyelvet nem kímélve műsorra tűzze ezt a Mulatót és Fásy sekélyinterjúit. (Utóbbiak bemutatása itt és most már nem lehetséges, de incselkedve megvillantunk egy professzionális riporteri kérdést: Hogyan élted meg a magánéletedet?)

Lelkes, őszinte felszabadultságot tükröz a kifinomult ízlésű közönségnek a szemeik neki
Hogy ki fizet kinek és mivel, az egyelőre nem deríthető ki, de a közönség összetétele esetleg közelebb vihet az egész produkció létejöttének mikéntjéhez. A manökeniparban forgolódó-sürgölődő Fásy mulatójában - hogy-hogy nem - szépségkirálynők és -jelöltek alakítják az érdeklődő közönséget. Jellemző, hogy beépítettségük ellenére sem képesek palástolni a döbbenetet egyik-másik előadó láttán és hallatán. A műsorban semmilyen utalás nincs arra, hogyan lehet élőben megcsodálni a Mulatót - vagyis tuti, hogy ez sem hagyományosan szerveződik. De hát nem hagyományos itt semmi; épeszű műsorigazgató inkább adna szombat estére sakkversenyközvetítést vagy gyerekrajzokat vágóképbe - ha a közönségből és az eladható reklámból szeretne bevételt csiholni. Ilyen példátlan antishow csak kétféleképp maradhat meg: az egyik, ha a főszereplő megfelelő összeggel támogatja meg beteges feltűnésvágyát: a zöldhasú tehetségpótlék. A másik, ha a döntéshozók felismerték, hogy kötelességünk valahol megőrizni a primitív kultúrák eszközeit, kézművességét, rituáléit. És miért legyünk rosszindulatúak? Fogjuk rá, hogy rezervátum, tévémúzeum, Jurassic Park. Csak őriztessük szigorúan.