Memetika

Glenn Grant: Memetika lexikon (Részletek)

Befogadó Mém által sikeresen megfertőzött személy. Cenzúra Az adott mém terjedését - a vektorai megsemmisítése által - akadályozó törekvések. A cenzúra a támadó mémet nem pusztíthatja el teljesen, sőt - gyengébb formáit kiirtva - esetleg a legveszélyesebb változatát támogatja. Ideaszféra A teljes memetikus ökológia. "Egészségi állapota" memetikus sokszínűségében mérhető. Memetikus 1. A memetikát tanulmányozó egyén. 2. Memetikus tervező (mém-mérnök, memetic engineer). Szekta Retrómém Mém, mely egy létező mém-komplexumhoz akarja kapcsolni magát. Az ön-toxikus méme-komplexum membotokból és / vagy memoidokból álló szociális típusa. Vektor Mémek továbbítására alkalmas médium, módszer, eszköz. Bármely kommunikációs csatorna lehet memetikus vektor. (Principia Cybernetica, 1990.)

A kulturális fejlődés szelekciós egységeként, (ön)szaporodó entitásaként definiált fogalmat - The Selfish Gene (Az önző gén, 1976) című könyvében - Dawkins vezette be a köztudatba. Elméletét a biológiai modellre alapozta: a mém (meme) a génre, a mémek hatásmechanizmusával foglalkozó memetika (memetics) a genetikára rímel. A gének a bioszférában, a mémek ideaszférában fejtik ki (nem mindig) áldásos ténykedésüket. ("Kultúrgének" - egyszerűsített C. J. Lumsden és E. O. Wilson, az 1981-es Genes, Mind, Culture szerzőpárosa.)

Az átörökítés (replikáció) sikerét mindkét esetben három tényező - eredethűség, termékenység, élettartam - határozza meg.

Bár a memetikus és a genetikus evolúciót egyaránt a természetes kiválasztódás és az alkalmazkodóképesség foka szabályozza, az előbbi rugalmasabb mechanizmus: míg a gének kizárólag "vertikálisan" (= a szülőktől), általában szexuális reprodukció útján, addig a mémek "horizontálisan", "több irányból" (= bárkitől), kommunikáció közben "örökölhetők". A géneknél a folyamat egy generáció, azaz évek-évtizedek, a mémeknél percek alatt megy végbe. Gyorsabban és mennyiségi korlátozás nélkül terjednek, könnyebben változnak.

"Az idegrendszerben tárolt információ képlékenyebb, mint a DNS-ben tárolt" - írja Francis Heylighen. Az elmúlt ezer év alatt a homo sapiens genetikailag nem változott sokat, ezzel szemben a mémek rendszereként értelmezhető kultúra gyökeres fejlődésen ment keresztül.

Douglas Rushkoff

1961-es születésű, amerikai médiafilozófus, író, software-fejlesztő. A New York-i Egyetemen a Virtuális Kultúra professzora. Főbb munkái: Media Virus! (1993), Cyberia (1994), Children of Chaos (1996), The Ecstasy Club (regény, 1997), Coercion (1999).

A mém fertőző, parazitaként támadja az elmét, viselkedési mintákat változtat meg, rombol szét. Lehet bármi: egy jelszó, egy dallam, egy kép, egy találmány, egy hirdetés, egy kiáltvány_ A kölcsönösen egymást támogató-kiegészítő, szimbiotikus mémek mém-komplexummá, "m-plex-szé" állnak össze. Időnként mém-mérnökök tervezik őket. Sokan allergiásak rájuk, s ez az allergia intoleranciát, szélsőséges megnyilvánulásokat, például cenzúrát, könyvégetést, háborús hangvételű szónoklatokat eredményezhet.

Richard Dawkins

1941-ben született angol zoológus, az evolúciós biológia szakértője, a "memetika atyja". Oxfordon tanít, de számos más egyetemen is tart előadásokat. Főbb művei: The Selfish Gene (1976), The Blind Watchmaker: Why the Evidence of Evolution Reveals a Universe Without Design (1986), River out of Eden: A Darwinian View of Life (1995), Unweaving the Rainbow: Science, Delusion, and the Appetite for Wonder (1998).

A másik póluson a mémbotok és önpusztító unokatestvéreik, a memoidok vicsorognak ránk. A mémbot egész életét egy eszme szolgálatába állítja, robot-módra történő terjesztésének áldozza (Jehova tanúi, szcientológusok, Krisna-tudatúak). A memoidok viszont nem csak áldozzák, hanem fel is áldozzák (második világháborús kamikaze-pilóták, síita terroristák, önjelölt prófétákat öngyilkosságba követő hívek). Nem minden mémbot memoid, de minden memoid mémbot. Önmérgező (auto-toxikus), a befogadó elme megsemmisítésére alkalmas, s ezért (szerencsére) önkorlátozó mémek fertőzik őket: Jones tiszteletes szónoklatai, a mártírság vágya, satöbbi, satöbbi - a hülyeség világtörténetét megírták már.

A szélsőségek könnyen összefutnak: az allergikusok gyakran nemcsak a befogadót tönkretevő, de a mások megsemmisítését propagáló mémek hatására indulnak be igazán, lásd nácizmus, Szent Inkvizíció, Pol Pot.

Dawkins elméletét két - egy populáris és egy (komoly matematikai apparátust felvonultató) tudományos - irányban fejlesztették tovább. A populáris vonalat az elme-vírus tételt kihangsúlyozó poszt-posztmodern filoszok, Jean Baudrillard, Arthur Kroker és Douglas Rushkoff illusztrálják. "A vírus kifejezés önmagában egyfajta metamédia vírus, mely az immun-gyenge befogadó organizmusként felfogott társadalomba hatolva, jobb üzenetekkel és gondolatokkal támadja azt" - elmélkedik Rushkoff a Cyberiában. Genetikai kódja a mém, a cyber-aktivisták legfőbb fegyvere. Mainstream (például a Beavis és Butthead) és alternatív (például R. U. Sirius Web-projektjei) vírusokkal bombázzák a korhadó társadalomtestet. Az Internet ideális terepnek bizonyult_

Francis Heylighen (Principia Cybernetica Project) szerint

"A mém az individuális memóriában tárolt, más individuális memóriába másolható információ-minta. A memetika a mémek szaporodását, terjedését és fejlődését vizsgáló elméleti és empirikus tudomány." (F. H.: Memetics. 1993.)

A tudományos iskola a Principia Cybernetica illetve a Journal of Memetics periodika körül kristályosodik ki. Mémekről szóló metamémek, elsődleges, másodlagos, alacsony és magas fejlettségi szintű mémek, e-mail vírusok, WWW vektor, világtörténelem memetikus felfogásban, mém- és metamém-komplexumként értelmezett Globális Agy - néhány példa a szerteágazó tematikából. A kutatóközpontokban újabb komplex rendszerek és minden eddiginél hatékonyabb mémek születnek.