HR Hírek

Mehetünk-e külföldre dolgozni?

Nem minden tagállam korlátozza a magyar munkavállalók bejutását

2002. október 28., hétfő 09:27

Hol lehet munkát vállalni az EU-csatlakozás után? Tényleg hét évig korlátozzák majd a magyar munkaerő bejutását az unióba? A helyzet országonként változik, és igazi szigorítástól nem kell tartani. Tehát: vállaljunk külföldi állást - de merre, hogyan?

A nemzeti érdekek képviseletéből kiváló példát mutatott Ausztria és Németország, amelynek az egész Európai Uniót sikerült rávennie arra, hogy hét évig korlátozza az új tagok munkavállalóinak mozgását az EU területén. A hetes számot főként a németek szorgalmazták, és valójában nem a magyar, hanem - elsősorban - a lengyel munkaerőtől féltek. A korlátozás azonban ránk is érvényes, ám ha jobban megnézzük, szó sincs hét szűk esztendőről.

Korlátozás

A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország csupán bizonyos feltételekkel fogadta el a 2+3+2 éves korlátozást. Az EU-tagállamok vállalniuk kell, hogy a csatlakozás után lényegesen javul a magyar munkavállalók bejutása az unió munkaerőpiacára. Emellett a tagállamoknak a magyarokra is a "közösségi preferencia" elvét kell alkalmazniuk: egy állás betöltésénél a magyar állampolgárokat előnyben kell részesíteni az EU-n kívüliekkel szemben. Ezenkívül, ha valamelyik tagállam korlátozó intézkedéseket hoz Magyarország ellen (például munkavállalói kvóták bevezetésével), a viszonyosság alapján nekünk is jogunk van hasonló lépéseket tenni. S ami még fontosabb: az átmeneti időszak alatt Magyarország is korlátozhatja az új tagok munkaerejének bejutását. Így aztán az EU-ból "kiszorított" kelet-közép-európai álláskeresők nálunk ugyanúgy zárt kapukra találnak.

Munkavállalási lehetőségek
Ausztria: Jelenleg két foglalkoztatási megállapodás van érvényben (határ menti ingázók: 1400 fő/év, gyakornokok: 900 fő/év). Emellett körülbelül tízezer magyar egyéni munkavállaló dolgozik Ausztriában. A csatlakozás után várhatóan marad a kétoldalú rendszer, de a kvóták emelésével számolunk. Megállapodás azonban aligha születik a felvételi tárgyalások - decemberre tervezett - lezárásáig.

Németország: Ha van érvényes szerződés egy magyar és egy német cég között, a munka elvégzésére évi hétezer magyar automatikusan munkavállalási engedélyt kap. A gyakornoki megállapodás további kétezer főre érvényes. A magyar egyéni munkavállalók számát a németeknél is tízezer főre becsülik. Bár már van új berlini kormány, egyelőre mással van elfoglalva, így érdemi egyeztetésre csak a jövő év elején számítunk. Valószínűleg maradnak a kétoldalú megállapodások, a kvóták talán nőnek.

Írország: Az írek mentek a legmeszszebb, és a csatlakozás első napjától teljes mértékben, minden korlátozás nélkül megnyitják előttünk a munkaerőpiacukat.

Hollandia, Dánia, Svédország: Az írországihoz hasonló liberális rendszert alkalmaznak, de fenntartják a jogot védintézkedésekre.

Olaszország, Spanyolország, Görögország: Érdemi korlátozást ezek az országok sem akarnak bevezetni, de a magyar kormány szeretné, ha a kedvező politikusi nyilatkozatokat írásban is megerősítenék.

Franciaország, Belgium, Nagy-Britannia, Finnország: Kétéves átmenetet alkalmaznak, más-más tartalommal. A finnek nemzeti szabályozása jelenleg is igen liberális. A britek már 2003-tól könnyítést vezetnek be a diák munkavállalók esetében (18-27 év). A franciáknál és a belgáknál az átmenet jellege egyelőre nem tisztázott.

Portugália, Luxemburg: Hivatalosan még nem nyilatkoztak. A portugálok minden bizonnyal kivárják Spanyolország döntését; a munkaerőhiánynyal küzdő luxemburgiaktól piacnyitást várunk.

hirdetés
hirdetés