Százszoros pénzt hoznak egy év alatt

A pénzügyminiszter minapi bejelentésének értelmében a fekete- és szürkegazdaság elleni harc jegyében jövőre csaknem másfélszeresére duzzad az adóellenőrök száma. Az APEH-dolgozók létszáma 1717 fővel gyarapodik, az új kollégák zöme revizor lesz. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy megéri-e felvenni ennyi adóellenőrt, mennyit és mikor hoz az állam konyhájára egy revizor. Ha pedig a válasz az, hogy "jó üzlet" bővíteni az ellenőrzési kapacitást, adódik a második kérdés, nevezetesen, hogy erre miért csak most kerül sor, hiszen indokolt lett volna jóval korábban is növelni az ellenőri kört. Az adó- és járulékcsalás ugyanis a megelőző években sem volt kisebb mértékű a mainál.

Egy kis matematika

Egy új revizor nemhogy az első évben, de már néhány hónap alatt behozza az árát - állítja Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki közel egy évtizeden át töltötte be az APEH elnökhelyettesi posztját. A magyar főiskolákon, egyetemeken nincs adóellenőri oktatás, ezért nyomban hozzá kell fogni az újonnan felvett köztisztviselő képzéséhez. Hozzávetőleg egy hónapnyi oktatást követően először nyugtaellenőrnek osztják be az illetőt, aki így már a második hónapban - a számla- és nyugtaadási szabályok megsértésének feltárásával, bírság kiszabásával - megtermeli havi bérköltségét, tájékoztatta az Indexet Vámosi-Nagy.

A második lépcsőben magánszemélyek adó- és járulékkötelezettségei teljesítésének vizsgálatával bízzák meg, aztán kis cégek ellenőrzését, majd a piramis tetején nagyobb vállalatok ellenőrzését végezheti. A feltárt adóhiány és a megállapított bírság összege így egyre nagyobb lesz, hiszen egy nagyobb cégnél egy kisebb hiba is több 10 vagy 100 milliós adóhiányt eredményezhet.

Egy kis technika

Egy évben egy adóellenőr átlagosan 5-7 millió forintjába kerül az APEH-nek, ami magában foglalja a béren és annak járulékain kívül a munkavégzés kisebb hányadot kitevő költségeit is. Egy szuperrevizor az adószakértő szerint általában a rá eső összköltség százszorosát is megtermeli, de a többi ellenőr is bőven behozza árát. Ez a hivatal szintjén annyit jelent: tavaly a 300 milliárd forintot is meghaladta az utólagos ellenőrzéseken megállapított adóhiány, miközben az állami adóhatóságnál dolgozó kevesebb mint 13 ezer fő bére és járulékai (amiből a múlt évben még a háromezret sem érte el a revizorok létszáma) 50 milliárd forintnál is kevesebbet emésztett fel.

Gazdaságossági értelemben nem vitás, hogy ilyen kiinduló helyzetben megéri bővíteni a revizori állományt - mondta Vámosi-Nagy. Messze vagyunk még attól a ponttól, amikor már többe kerülne felvenni egy újabb adóellenőrt annál, mint amennyi hasznot hozhat. Ezt támasztja alá az is, hogy nemzetközi összehasonlításban az adóigazgatás költsége nálunk messze elmarad az átlagtól. Amíg a fejlett államokban a beszedett adó 2 százalékára rúg az adóigazgatás költsége, addig Magyarországon ez az arány 1 százalék körül ingadozik.

Persze a végtelenségig sem lehet fokozni a revizorok felvételét, hiszen a létszámbővítéssel egy pont után nem tud lépést tartani az infrastruktúra fejlesztése - fűzte hozzá Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. Szerinte a revizori állomány feltöltése szervezetirányítási kérdés is, hiszen önmagában létszámbővítéssel a hatékonyság nem növelhető. Szervezetfejlesztés, új módszerek kidolgozása nélkül a feketegazdaságban működőket nem érik el, hanem megint csak a látható - valamennyit, de nem az előírtnak megfelelő mértékben - adót fizetők életét nehezítik meg. A szakember az új informatikai módszerek bevezetése mellett az adójogszabályok egyszerűsítését is fontosnak tartaná, mivel utóbbi a revizorok dolgát is megkönnyítené.

Egy kis történelem

Habár szakértők régóta határozottabb fellépést sürgetnek a fekete- és szürkegazdaság szereplői ellen, a kormány csak az elmúlt nem egészen egy évben tett érdemi erőfeszítéseket, pedig a zavarosban halászók a korábbi években sem voltak kevesebben. (Becslések szerint a fekete- és szürkegazdaság aránya az utóbbi években a GDP 20 százaléka körül alakulhatott, ami Vámosi-Nagy szerint indokolttá teszi az erőteljesebb fellépést.)

Sőt, a 2001 tájékán még 3200 főt elérő adóellenőri kör jelentősen apadt a 2003 közepén végrehajtott, az egész APEH-et érintő 1200 fős leépítés miatt. Az elbocsátások nagy része az adóellenőröknél és a végrehajtóknál történt. Csak 2006 végén, 2007 elején csatlakozott 500 új adóellenőr az APEH-hez, de a plusz kapacitásnál is jobban bővültek az adóhivatal feladatai. Az ígért 1717 revizort is főként az elvárt adó bevezetésével összefüggő ellenőrzés miatt kapja az adóhatóság.

Egy kis magyarázat

Ha az elmúlt években sem volt kisebb az adócsalás, miért csak most akarják megszorongatni az érintetteket? - tettük fel a kérdést a két szakértőnek. Akik egyöntetűen elvetették azt a magyarázatot, hogy a kormányzat szándékosan egérutat akart hagyni azoknak, akik a kilencvenes években a zavarosban halásztak. Inkább az lehet ennek a jelenségnek a hátterében, hogy az adóhatósági jelenlét fokozása, az adóellenőri fellépés szigorítása más célokkal (például a köztisztviselői létszám csökkentésével) ütközhet - világított rá Vámosi-Nagy.

A politikai döntéshozók mérlegelik, hogy az adóhatósági fellépés fokozásával, a sűrűbben indított vizsgálatokkal például a kisebb és olcsóbb állam jelszava ellentétbe kerülhet. Ezért lehet, hogy a kompromisszum meghozatalakor az adószigorból nagymértékben engednek. (Érdekes helyzet a mostani, mivel alig egy éve még az állam leépítése volt a kormányzati átalakítások mottója, az utóbbi pár hónapban pedig a feketegazdaság elleni harc erősítése ezt mintha teljesen felülírta volna.) Az adóellenőr korábban szitokszóként csengett a közemberek fülében, de mostanra nagyobb elfogadottságra tettek szert a revizorok - vélekedett Vadász Iván.