nincs semmi ötlet, mert nem is lehet. Amit általában ajánlanak, az csak felcseszi az ember agyát (járjál társaságba, ismerkedj, stb..), mert mindenhez van kedve, csak ehhez nem.
100-szor meg fogod szenvedni, de nyugi, mindenképpen véget ér egyszer ez az érzés. Olyan még nem volt, hogy valaki élete végéig bennragadt volna a gödörben, vagy ha mégis, azt csak saját magának köszönhette.
Milyen fura. Ez a topic évek óta halott, és most én élesztem el, ráadásul az első hozzászólásommal. :)
A teljes igazság az, hogy hasonló cipőben járok, mint tisztelt télmaindító, Tuskó úr. Jelenleg körülbelül a padló alatt néhány szinttel helyezkedem el, de az itt olvasottak némileg lendítettek sanyarú lelkiállapotomon. :)
Ha esetleg van valami ötletetek, mivel vészelhetném át ezt a nehéz időszakot, melynek kezdete tegnapra, egy egy éves kapcsolat egyik pillanatról a másikra történő megszűnésének időpontjára tehető, szívesen fogadnám.
Azóta sok minden törtémt.
Persze most olyan sablonos szöveg jön.
Szóval sokkal jobb volt, hogy úgy történt.
Egy hónapot se szomorkodtam mikor jött egy sokkal nagyobb Ő.
Ez most olyan kamaszosan egyszerűnek hangzik, de tééényleg!!
Persze felveti azt is, hogy akkor már nem is lehetett az igazi, ha 1 hónapon belül gyógyult. Lehet ezen gondókodni.
Azóta együtt élunk /inkább több, mint kevesebb sikerrel/
Szóval akit elhagytak, az ne érezze úgy, hogy vége a világnak. Csak egy másik világot kell meglátnia és meglelnie.
Nekem sikerült.
sajnos meg kell szoknod a gondolatot, hgy a dolgokat nem tukrozesukben kell elvezned,
a csajok egybkent is onallo hapsikat keresnek
akikhez csatlakozni lehet, de akik sajat maguk is boldogulnak
bubu!
Ezek tényleg jól hangzanak! Dehát akkor is más. Nincs kivel (már :o( - még :o) ) megosztanom azt, amit szerzek magmnak. És ez sz@r. Szeretem (szerettem) elmondani valaki nagyon kedvesnek, hogy mit csináltam, kaptam....
A renszeresség megvolt eddig is. Az miatt is hagyott el. :o(
Szoszó
banj egy kicsit jol magaddal
most hgy egyedul maradtal tobb penzed van, megengedheted magadnak hgy megvegyed (konyv, cd, uj teniszuto, 16Mbyte RAM ami epp hianyzik)
kezdj el valami rendszeres extrat (neylvora, uszoda) elvezd ki hogy akkor es oda mesz ahova akarsz
Tehát most én is ezt tegyem?
És mit szólsz az ellenpontokhoz:
1.: na erre nincs ellenvélemény. Énvelem is ez törpént.
2.: Néha baromi jó emlékezni a régi szép napokra!
3.: És ha Én is akarnám?
4.: Erre megint nincs. Asszem ki is próbálom. Vagy eljárok boxmeccset nézni. Úgyis nyomul majd Koko a BS-ben.
5.: Áááá! Annyit kapnék érte, mint egy rendes emberért. Nem éri +.
El kell merülni a feledést hozó élvezetekben:
evés-ivás, zene, munka, (ívás? :)) ), és szex, szex, szex, minden mennyiségben, tisztán és keverve....
Csak nem könnyű olyan partnert találni, aki nem mindjárt a nagy Igazit keresi, hanem szintén csak egy élvezetes szeretkezést akar. Csak úgy, mert az is lehet jó.
Kedves aranyos tusi Hope-kins!
Gondolj arra, hogy őt is egyszer valaki elhagyja, pont akkor, amikor legkevésbé vár rá. Ami késik, nem múlik. Sportoláson kívül, vedd észre, hogy sűt a nap, zöld a fű és jön a tavasz! Hurrááááááááááá
Szerintem Uvarlás topic vagy Társkereső topic hajrá Tuskó Hopkinsz!
Jó ha nem, akkor hogj egy cerkát vagy egy böhöm bödön temperát és egy qrvq nagy papírt.Ehhez nem kell tudni rajzolni se!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!:::::::::::::::::::::::::::::::::::::-------------------------))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
előző hozzászólásom erős fáradtság és az első indulat hatása alatt született. Igazán bocs.
Igazából nem ellenvéleményen vagyok Veled, csak arra utalok, hogy az általad említettek ellenére is előfordul, hogy valakinek jó nagy Sanyi, aztán csak néz, mint vak eb a kígyóra.
De hát a szerelem, az egy ilyen műfaj.
Azt írtad: "Hibátlan, szerető és hűséges embereket is el szoktak hagyni."
Igen. Főleg abban az esetben, ha a "hibátlanság", a "szerető"-ség és a "hűséges"-ség nem lyelent értéket annak számára, aki elhagy egy ilyen embert.
De ebben az esetben mi a bánatos nyavajáért
kellett vele összeállni? Illetve kivárni addig, amíg elhagy? Ergo a hibátlan, szerető és hűséges ember rosszul választott és/vagy rosszul értékelte a helyzetét.
Arról meg már nem is beszélek, hogy hány szörnyetegről tudok, aki a külvilág felé olyan hibátlan, olyan szerető és olyan hűséges, hogy Assissi Szent Ferenc egy lecsúszott drogdealer hozzájuk képest.
És persze ezek a nagyszerú emberek vidáman pokollá bírják tenni partnerük életét.
Tehát.
Nem az a lényeg, hogy az ember mekkora böszme emberi értékeket tud felvonultatni. Nem.
Az a lényeg, hogy az ember rájön-e, hogy a másiknak mire van szüksége.
Szeretni nem elég. Úgy kell szeretni, ahogy az a másiknak lyó. S ha a másiknak úgy lyó, ahogy nekünk már nem lyó - akkor nem illünk össze, amit lyobb elismerni és befejezni a kapcsolatot, mint a fejet a homokba dugva, rosszabb esetben kínlódva kivárni, míg kirúgják az embert.
Végül.
Azt is írtad, hogy "lószart".
Talán e nélkül is képes lettem volna dekódolni, hogy ellenvéleménnyel élsz.
Üdv,
Pirítós
