Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A szentendrei úton suhanva, nagyon boldogan állapítottuk meg, hogy nem tudta a kedvünket szegni az időjárás, és kihasználjuk ezt a kis napsütést. Kiszállva az autóból, legalább két percig tartottuk ezt az álláspontot. Mikor is észrevettük, hogy figyelmünket elkerülve, teljesen beborult az ég, s fekete hófelhők gyülekeztek fölöttünk. Mivel szélcsend volt, nem hátráltunk meg, és nekiiramodtunk, dacára a fagypont alatti hőmérsékletnek. A vízre tételt megúsztuk szárazon, és rögtön elhelyezkedtünk az evezők -mint kályhák- mögött. Furcsa érzés volt, pulóverekben, hosszúnadrágban hajtani a hajót.

Természetesen észak felé indultunk a nyugodt sodrású folyón, az évszaknak megfelelő átlátszó, csendesen csordogáló víztükrön a szokásosnál gyorsabban haladtunk. Néhol elfogyott alólunk a mélység, ilyenkor remekül tanulmányozhattuk a medret. A Lupa sziget északi végénél áthúztunk a Szentendrei sziget oldalára, és a kis holtágként ismert Tündér sziget bejárata felé navigáltunk. Meglepetésünkre a szinte állóvizet már jégkása, helyenként összefüggő vékony jégréteg borította. A test mellett fodrozódó kristálytiszta víz halk csobogását egy pillanat alatt a jég súrlódásának rémisztő sikolya váltotta fel.

Megállva, hatalmas kormorán-csapat reppent fel lomha lassúsággal a part menti hófedte fák ágairól, ezzel megtörve a mozdulatlan élő tájkép nyugalmát. Egy ideig köröztek a közben meg- meginduló havazásban, széles szárnyukkal keverve a szinte lebegő, rikító fehér hópelyheket. Mozgásuk teljesen dermesztő volt, a szürke égbolt előtti sötét körvonalaik és a havazás kontrasztja megállította számunkra az időt. Az egyetlen jel csupán a jégrétegen egyre vastagabban megülő hósapka volt. Átfagyott végtagjaink figyelmeztettek minket az indulásra. Erős tempóban haladtunk völgymenetben hazafelé.

Szerencsénkre a nem túl magas vízállás ellenére is, száraz lábbal tudtuk kivenni a hajót. A parton jólesett a meleg tea, és rekordidőn belül sikerül elindulnunk Budapestre. Az autóban a maximális fűtés és a kellemes zene mellet volt időnk -immár csak szavakban- újra átélni frissen szerzet élményeinket.