Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A mai nap nagy része azzal telt, hogy a Ferenc József gleccseren mászkáltunk. Noha a jégcsákány és hágóvas két korábbi bringatúrán (Izland, Norvégia) is a felszerelés fontos része volt, azt már nem tudtuk megoldani, hogy ők most is velünk tartsanak. Mivel cipő talpán található SPD patent nem tart sokat a jégen, és amúgy is csak Dénes használ ilyet, valami más megoldás után kellett néznünk. Azt azért mégsem hagyhatjuk ki, hogy ne menjünk egy kis gleccsermászásra, újra "jég és föld között"…

Felszerelést sajna nem lehetett bérelni, de szervezett gleccserjárásra volt lehetőség, így más esély nem lévén, ennél maradtunk. Ez egy szokás szerint jól megszervezett túra volt, nem jártunk rosszul. Kaptunk felszerelést, bakancsokat, hágóvasat, jégcsákányt, és néhány másik vállalkozó kíséretében reggel elindultunk. Meredek részekre ezzel a felszereléssel persze nemigen tudtunk merészkedni, szóval technikai mászásról szó sem volt, de nem is ez volt a célunk. Kezdésnek egy rövidebb túra várt ránk, a gleccser végéig. Innen még a jeget borító törmeléken másztunk felfelé, majd eljött az ideje a "vasak" felcsatolásának.

Immár teljesen a tiszta jégen járva egyre feljebb kapaszkodtunk. A gleccser a vége felé egészen "sima" lesz, nincsenek nagy hasadékok, így elég egyenesen tudtunk haladni. Néhány óra múlva, ahogy feljebb és feljebb értünk, egyre hasadékosabbá vált a terep. A vezetőnk igen jól ismerte a környéket, már amennyire ezt egy naponta 1-1,5 métert mozgó gleccser esetén ismerni lehet :). Mindenesetre elemében volt, és nem is történt semmi gond. Mindennek ellenére párszor zsákutcába futottunk, vissza kellett fordulnunk, és új utakat keresnünk.

Közben gyönyörködtünk a kék jégben, a különös tornyokban, gerincekben, és rengeteg furcsa alakú, árkokat vájó olvadékvíz patakban. Érdekes hely egy gleccser, tele van szokatlan formákkal, különleges alakzatokkal. És persze minden csepeg, csurog, csobog, ropog. Miután a Ferenc József és a Fox nagyon gyorsan mozognak, nem gyűlik rajtuk össze sok törmelék.

Délután kettő felé a fenti nagyobb jégletörés alatt már vissza kellett fordulnunk. Addig nem volt vészes a terep, de feljebb kaotikus összevisszaságban, fenyegetően ingatagon, hatalmas jégtömbök, sérac-ok emelkedtek. Megebédeltünk, majd elindultunk lefelé. Lefelé sem mentünk nyílegyenesen, itt-ott visszafordultunk, tévútra tértünk, de azért haladtunk. Meg-megálltunk, bámészkodtunk, fotóztunk nem rohantunk sehova. Végül öt óra környékén értünk vissza a gleccser széléhez.

A Ferenc József gleccser ~3000 méter tengerszint feletti magasságban indul, és 240 méteren ér véget. Meglehetően meredek gleccsernek számít, ami a sok csapadék és a szűk völgy mellett szintén szerepet játszik abban, hogy ilyen gyorsan mozog. Ez a gyors mozgás azt is jelenti, hogy 5 év különbséggel tudja jelezni a hó-mennyiség változásait. Ez a többi gleccsernél jóval hosszabb időt vesz igénybe. Az sem elhanyagolható, hogy míg 10 méter vastag hó közelítőleg 1 méter jeget eredményez, itt ugyanennyi jéghez csupán 3 méter hó kell. Ez azért van így, mert az itteni speciális körülmények és a tengerparti magas hegyek hatása miatt a hó igen nedves. Így az eleve magas csapadék- (hó-) mennyiség rengeteg jeget eredményez, és ahogy már tegnap is szó volt róla, ezért is végződik a gleccser ilyen egyedülállóan alacsonyan.