Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Reggel egészen szép idő volt, néha még Mt. Cook is kidugta csúcsát a felhők közül. Aztán délelőtt befelhősödött, és így is maradt estig. Az eső szerencsére elmaradt, és vígan tekertünk a Ferenc József gleccser felé. Mielőtt nekiestünk volna az odavezető igencsak dimbes-dombos útnak, eltekertünk a Fox gleccserhez. Itt egy fél óra sétával egészen a gleccser végéig el lehet jutni, akár fel is lehet rá mászni. Mi ez utóbbit nem tettük meg, majd holnap a Ferenc Jóskánál.

A Fox és a F.J. azért érdekes, mert sehol a világon nincs még gleccser, ami ennyire közel lenne az egyenlítőhöz, miközben majdnem a tengerszinten van vége. A sarkvidékek környékén nem ritka, hogy egy gleccser egészen a tengerig ér, de itt szinte olyan szélességi körön vagyunk, mint Magyarország! Ez többek között a rengeteg csapadéknak, és a tengerparthoz közeli magas, háromezer métert is meghaladó Déli-Alpoknak köszönhető.

A gleccserek egyszerűen fogalmazva lassan mozgó jégfolyamok, és általában magashegységekben és a sarkvidéki területeken fordulnak elő. Kialakulásukhoz hó, megfelelő éghajlat és lejtős domborzat kell. Ez utóbbi kissé vitatható, hiszen vannak ún. platógleccserek is, amelyek nem mozognak. Ezek nevezhetőek jégmezőnek is, értelmezés kérdése. Mi inkább maradjunk annyiban, hogy a gleccserek általában, ha különböző sebességgel is, de mozognak, leginkább egy völgyben, lefelé. Ilyenek a Fox és a Ferenc József gleccserek is. A völgyi gleccsereknek több fő része van. Az a legegyszerűbb, ha megnézzük a frissen esett hó útját egészen az elolvadásig.

A gleccser legfelső része az a hely, ahonnan a jégutánpótlást kapja. Ez általában egy amfiteátrumhoz hasonló meredek falú völgy, vagy esetleg egy nagy jégmező, a gleccser tehát innen indul. Az ide leeső hó egyáltalán nem, vagy csak részben olvad el a nyár folyamán, és így folyamatosan gyűlik. Ahogy egyre több lesz, a nyomás tömöríti az alsóbb hórétegeket, a levegő kiszorul belőlük, és egyre keményebb jéggé válnak. Ebben segíthet némi olvadékvíz is. A jéggé válással párhuzamosan a sűrűség is növekszik, és ahogy egyre több anyag gyűlik össze, az egész lassan megindul a lejtő irányában, elkezd folyni. Ez kissé furcsán hangzik, hiszen az ember nem várná ilyen kemény anyagtól, hogy csak úgy folyjon. Ha segít, gondoljatok arra, amikor az aszfaltot terítik, az még melegen is elég kemény, és mégis lassan azért tud folyni.

Szóval, a gleccser felső része ez az "akkumlációs", azaz "felgyülemlési" zóna. Itt nő a jég tömege a folyamatos hóutánpótlás miatt. A gleccser általában már meglévő, korábban egy folyó által kivájt völgyben indul el, majd azt tovább mélyíti, csiszolja, és jellegzetes "U" keresztmetszetűre formálja. A jég természetesen ott, ahol érintkezik a mederrel, a súrlódás miatt lassabban halad, középen és felül pedig gyorsabban. Ez az eltérő sebesség, a meder kanyarulatai, valamint a lejtés változása felszabdalja, összetöri a jeget. Így jönnek létre a sérac-ok, amik nagy, labilis jégtömbök, valamint a gleccserhasadékok. Rengeteg más, kisebb forma is jellemző, felszíni olvadékvízpatakok, morénák, és még sok más, ezekre azonban helyhiány miatt nem térnék ki.

A gleccser felső részén tehát gyülemlik a hó, de ahogy az alsóbb részekre érünk, egyre "melegebb" van, egyre magasabb az éves középhőmérséklet. A téli hó nyáron már teljesen elolvad, és a magasabbról idáig csúszott jég is elkezd olvadni. Így itt a jég mennyisége csökkenni kezd. A két részt, tehát az akkumlációs és a "fogyási" részt az egyensúlyi vonal választja el. Ez alatt a jég fogy, majd végül vége a gleccsernek.

Ha az egyensúly vonal lejjebb kerül, akkor nagyobb területen marad meg a hó, és így a jég mennyisége is nagyobb lesz. Ekkor nő a gleccser hossza, előretör. Ha a vonal magasabbra kerül, akkor csökken a jég mennyisége, és így a gleccser visszahúzódik. Kissé meglepő lehet, de nem a kemény hosszú telek a felelősek a gleccserek növekedéséért, hanem a hűvös nyarak. Hiába kemény a tél, jelentősen több hó nem esik, viszont ha hűvös a nyár, jóval kevesebb téli hó fog elolvadni. Így több jég képződhet. Természetesen ez egy hosszú ideig tartó folyamat. Az egész egy nagy körforgás.

Kb. ennyi, eléggé leegyszerűsítve. Igen érdekes az egész téma, sajnos ide nem fér több, talán még az alapokat sem sikerült elég szemléletesen leírni. Mindenesetre, ha kicsit többet szeretnél megtudni, (és jobban leírva, haha) ajánlom az egyetemi Általános Természeti Földrajz c. könyvet. Ez a könnyed olvasmány valamelyik föcis ismerősödnek egészen biztosan megvan :)

Ahogy beestünk a kempingbe, itt Ferenc József faluban, (Francz Joseph Vilage), már meg is érkezett a tandemes kiwi pár. Legalább ismét van ismerős, majd lassan a többiek is befutnak…