Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A vázizmok felépítése

Az izom hosszú sejtek kötege, melyeket izomrostnak hívunk. A rostok körül kötőszövet helyezkedik, ami támasztó szerepet tölt be. Leghosszabb izomrostunk kb. 25-30 cm hosszú, alig néhány század-tized mm széles.

Minden egyes rostnak több sejtmagja van, ezek tartalmazzák a géneket. A sejtmagok az izomrost teljes hosszában helyezkednek el, sejthártyával körülvéve. A sejt plazmáját nagyrészt izomfehérjék, az úgy nevezett miofibrillumok alkotják. A miofibrillumok ugyanolyan hosszúak, mint az izomrost. Egy miofibrillum több alegységből, úgy nevezett szarkomerekből áll. A szarkomerek fő felépítője két fehérje, az aktin és a miozin. Ezek a proteinek csúsznak el egymáson, így jön létre az izom rövidülése, vagyis összehúzódása. A miozin könnyű és nehéz láncokból álló molekula és most érkeztünk el a biológia előadásunk érdekesebb részéhez.

A miozin nehézláncokból az emberi fajban több típus létezik. Az izomrostokat annak alapján nevezzük el, hogy melyik lánctípus az uralkodó mennyiségű benne. Az I. típusú rostok "lassúak" és a II. típusúak "gyorsak" (ezen belül van altípus, de most hagyjuk)! Az II. típusú rostok 2-10x olyan gyorsan húzódnak össze, mint az I. típusúak! Az energiafelhasználásuk is különbözik, míg az I. típus az aerob (oxigént hasznosító) metabolizmust, addig a II. típusok az anaerob (oxigén nélküli, tejsavat eredményező) formát részesítik előnyben. Minden izmunk tartalmaz I. és II. típusú rostokat is, ezek aránya határozza meg az izom tulajdonságát. Ez nagyon fontos. Egy maratont teljesítő távfutónak, vagy egy 100 métert lerohanó sprinternek bizony nem mindegy, hogy milyen típusú izomrostok vannak többségben a combizmukban. A mellékelt ábrán néhány példát láthatunk a rosttípusok százalékos arányára néhány sporton belül (a combizomból vettek mintát). Természetesen az egyéni eltérések nagyok, ezek az adatok inkább szemléltetőek.

A következő részben arról lesz szó, hogyan reagál az emberi izom a különböző edzéstípusokra (max. erő-, ill. erőkitartás). Vajon az ábrán látható különbségek veleszületett adottságok, csak az juthat el nemzetközi szintű sportvonalra aki így született? Vagy az edzés hozza létre ezeket a jelentős különbségeket?